Putyin orosz elnök a BRICS-országok 10. parlamenti fórumán csütörtökön elmondott beszédében keményen fellépett az úgynevezett „szabályokon alapuló nyugati világrend” ellen. Ez teljes mértékben a klasszikus gyarmatosítás hagyományának felel meg – mondta. De beszéde a BRICS intézményi jövőjéről is szólt.
Vlagyimir Putyin csütörtökön a 10. BRICS parlamenti fórumon elmondott beszédében bejelentette, hogy kilátásba helyezi a BRICS parlament létrehozását. Ugyanakkor keményen bírálta a Nyugat gyarmati és neo-gyarmati törekvéseit. Putyin a klasszikus gyarmatosításhoz hasonlította a „szabályokon alapuló világrend” gondolatát, vagyis a nemzetközi jog helyett a Nyugat által egyoldalúan felállított önkényes szabályok erőszakos alkalmazását.
Putyin azt mondta:
„Ezeket a szabályokat állandóan átírják és mindíg a helyzethez igazítják azok érdekében, akik különlegesnek tartják magukat, és felvették a jogot, hogy másoknak diktálják akaratukat. Ez teljesen a klasszikus gyarmatosítás hagyománya. … Ez egyértelmű kísérlet arra, hogy felváltsa a legitim nemzetközi jogot, a végső igazság monopóliumának megteremtésére tesz kísérletet.„
Az úgynevezett „Aranymilliárd” országainak uralkodó elitje saját népeik hosszú távú érdekeinek rovására járt el – tette világossá az orosz elnök:
„A történelmi logikával ellentétesen, sőt gyakran saját népeik hosszú távú érdekeinek rovására cselekvően ma már egyfajta rendet akarnak teremteni az úgynevezett szabályaik alapján, amelyet senki sem látott, senki nem beszélt meg, soha senki nem fogadta el.”
Ebben az összefüggésben a nyugati elitek heves ellenállása is megjelenik a BRICS-tagországok többpólusú világrend megteremtésére irányuló törekvéseivel szemben. Putyin biztosította, hogy a BRICS vezetése tisztában van ezzel:
„Tisztában vagyunk vele, hogy a valódi erőviszonyokat, az új geopolitikai, gazdasági és demográfiai valóságot tükröző világrend megteremtése bonyolult és sok tekintetben sajnos fájdalmas folyamat. A BRICS-tagországok erőfeszítései és más fejlődő országok keserű ellenállásba ütköznek az úgynevezett „Aranymilliárd” uralkodó elitje részéről.”
Putyin folytatta, hogy azokkal szemben, akiknek saját álláspontjuk van, most megnő a nyomás. Ez a nemzetközi jog elveivel ellentétben kényszert, erőszakot, egyoldalú szankciók alkalmazását és a kereskedelmi szabályok szelektív alkalmazását vonja maga után.
Putyin a BRICS-szövetség prioritásai között nevezte meg a világgazdaságban bekövetkező pozitív változások elérését. A szervezet tagjai kiemelten fontosnak tartanák a nemzeti valuták részesedésének növelését a kereskedelemben és a befektetésekben, valamint a biztonságos pénzügyi eszközök és kölcsönös elszámolási mechanizmusok kialakítását. A BRICS által elképzelt világrend magában foglalta „egymás érdekeinek kölcsönös figyelembevételét, a demokráciába vetett bizalmat a nemzetközi kapcsolatokban, a szuverenitás tiszteletben tartását és a független fejlődéshez való jogot mindenki számára”. Az orosz elnök meg volt győződve arról, hogy ezek az elvek minden BRICS-tag számára közel állnak és érthetők.
Vlagyimir Putyin a beszéd egy részét a BRICS-szövetség intézményi megerősítésének szentelte. Emlékeztetett arra, hogy idén tízre nőtt a szövetség taglétszáma, és Oroszország a BRICS idei elnökségével erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az új tagok hatékonyan integrálódjanak a BRICS-mechanizmusokba.
Az orosz államfő nyitott volt a BRICS-tagországok parlamenti közgyűlésének felállítására is:
„Igen, a BRICS-országok még nem rendelkeznek saját intézményesített parlamenti struktúrával, de úgy gondolom, hogy ez az elképzelés a jövőben mindenképpen megvalósul. A nyílt megbeszélések, a népképviselők egymás közötti közvetlen beszélgetései teljes mértékben megfelelnek a BRICS-országok filozófiájának, elveinek. szervezetünk nemzetközi megértése.”
Putyin emlékeztetett arra, hogy Oroszország októberben fogja megszervezni a következő BRICS-csúcsot, de sok más eseményt már előre terveztek.
A 10. BRICS Parlamenti Fórum jelenleg Szentpéterváron zajlik július 11-én és 12-én. A konferencia témája: „A BRICS-országok parlamenti dimenziója: a parlamentközi együttműködés erősítésének kilátásai”.
Idén január 1-jén Oroszország vette át a szövetség éves elnöki tisztét, amelynek mottója a multilateralizmus megerősítése a méltányos globális fejlődés és biztonság érdekében.
RT jelentése nyomán
