Az eddig uralkodott világrend megváltozásának oka nem az orosz imperializmus – amire amúgy sincs semmilyen bizonyítéka az ezt lelkesen hangoztató „szakértőknek” – hanem a nyugati világkép bukása, és az USA mint hegemon – és a csatlósai – abszolút morális csődje.
A makacs téveszméknek, és a propaganda hazugságainak a sűrű mozaikja axiomatikus szinten határozza meg a kortárs nyugati világképet. A nyugati népek többsége egyénileg is megerősíti ezeket a normákat – mindenféle kérdezősködéstől mentesen, vigyorogva és a felsőbbrendűség érzésében mélyen elmerülve – amit már semmi sem támaszt alá akkor sem, ha erről nem vesznek tudomást.
Természetesen a népek vezetői is ugyanolyan „eszmei” jegyeket mutatnak mint a nép, ami a hatalomba emelte őket (ahogy a majom a dzsungelből való, a politikus a népből való) s ezek az urak és hölgyek rendszeresen hangzatos tirádákkal erősitik a nyugati felsőbbrendűség, és az ebből fakadó világuralmi jog axiómáját.
Ezekkel a politikai lózungokkal és az erre épülő propagandával tette a nyugat a saját alattvalóit az öngerjesztett, pluralista tudatlanság, minden változástól rettegő konformista túszaivá, és próbálta ezt a módszert – mint „demokráciát” – exportálni a NATO és az US. Army harci repülővel és tankjaival az egész világnak, miközben – hazug módon – kriptokolonialista megváltóként azonosította magát…
Bár ez a következtetés túl nyilvánvalónak tűnik, az USA és a Nyugat morális csődjének kikiáltása éppen ennek tükrében nyilvánvaló, és jól látható a globális dél és Oroszország számára is, akik mindent elkövetnek azért, hogy egyrészt leleplezzék az USA-t mint gonosz tervekkel uralkodó hegemont, másrészt olyan mértékben fosszák meg a gazdasági hatalomtól amennyire csak lehet.
Éppen ezért a Nyugat makacsul várja, amíg Oroszország annyi évtized után végül „feladja a harcot, elismeri az ukrajnai vereséget, elismeri, hogy a történelmileg pusztító szankciók beváltak”, miközben a Nyugat ukránok százezreit áldozta fel feleslegesen a nyugati hegemónia oltárán.
Elismeri a BRICS hiábavalóságát is, és gyorsan felszámolja azt. Kapitulál a világuralomra jogosult Nyugat előtt. És ez nem vicc! Teljesen komoly ez a várakozása!
Senkinek nem tűnik fel a mentálisan is súlyos fölényt érző és hírdető Nyugaton, hogy ezzel a várakozással teljesen egyedül maradt, s gyakorlatilag már szinte mindenki aki számít „ellendrukker” lett a diplomáciában pont úgy, mint ahogy a világgazdaság főszereplői között is.
A végső pofára esés után persze a nyugati hatalmasok pont úgy a helyükön maradnak majd, ahogy az osztrák kormány is ott maradt, pedig szabad és független választásokon (ami a Nyugat által hangoztatott alapvető polgári és politikai szabadságjogok alfája és omegája) a nép a pokolba küldte őket.
Ettől válik érthetővé hogy a Nyugat politikusai miért nem aggódnak még sem, hogy vesztenek: a bukás nem lesz a világvége, mert a Nyugat azután is a bambán vigyorgó, magukat szabadnak képzelő szolgák, és ostoba, félművelt, és kapzsi uraik világa marad. Észre se fogják venni, hogy már nem a szent USA a világ ura!
