BESZÉLGETÉS A HAZUDÓS AI-VAL.

A Britannica – mint kiderült hazudós –  AI chatbotjával társalogtam egy aktuális kérdésről ami miatt Európában jelenleg háborús konfliktus zajlik Oroszország és a pofátlanul terjeszkedő EU és atlanti tömb között.  Kíváncsi voltam rá, hogy miként vélekedik a dologról egy elvileg szuperintelligencia.  

Az alapvetés az, hogy a 2014-es náci puccsban megszünt ukrán jogállam halála után alakult donbaszi népköztársaságok nem ismerik el joghatóságnak a területükön az ukrán náci államot, viszont abszurd módon annak ismerik el a nácikat az atlanti liberális tömb tagjai (USA, EU, Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Korea). Az emiatt kitört katonai konfliktus ma is zajlik, és világháborúval fenyeget. A harcok fő szponzora a „világ”-ra hivatkozik, ami mellette áll a kérdés eldöntésében az oroszokkal szemben, akik már nem csupán a köztársaságokat akarják megvédeni, hanem az ukrán puccsista nácikat is el akarják űzni a hatalomból, mivel óriási biztonsági kockázatot jelent a kifejezetten orosz nép, és Oroszország ellenes militáns uralmuk…

A beszélgetésben 10 kérdést tettem fel, amire eleinte ömlengős válaszokat adott a bot, de a végére egy megdöbbentő, minden AI programozásával kapcsolatban félelemkeltő választ adott. Különösen ha meggondoljuk hogy az AI-t egyre szélesebb körben alkalmazzák katonai célokra is! Láthatóvá vált a beszélgetés végére, hogy az AI kizárólag a beprogramozott értékeken alapuló reakciókhoz – válaszokhoz – ragaszkodik akkor is, ha az egyébként megalapozatlan, és képtelen attól eltérni bármekkora butaságot is reagál! Képzeljük el ezt a képességét a barát – ellenség felismerésben, vagy pl egy műtéti szükségességhez fűződő reakciók körében…

1. kérdés: Ha egy csoport fegyveres erőszakkal megöli egy ország kormányát arra akkor is rászáll az állam irányításának joga, ha a hatalmát a társadalom részben vagy egészben nem ismeri el??

Amikor egy csoport erőszakot alkalmaz egy kormány megdöntésére, az új rezsim legitimitása és elismerése számos tényezőtől függ. A puccs általában a kormány megdöntésével jár, de nem feltétlenül a teljes politikai rend megdöntésével, és gyakran a kormányon vagy az uralkodó osztályon belüli egyének vagy csoportok szervezik meg.
A nemzetközi közösség reakciói az ilyen eseményekre jelentősen eltérhetnek.
Egyes országok dönthetnek úgy, hogy elismerik az új kormányt, ha az stabilitásról és ellenőrzésről tesz tanúbizonyságot, míg mások megtagadhatják az elismerést, különösen akkor, ha a puccsot illegitimnek tekintik, vagy ha az sérti a demokratikus elveket.
Az új rezsim társadalom általi belső elfogadása is döntő szerepet játszik legitimitásában.
Ha a lakosság jelentős része nem ismeri el az új kormányt, folyamatos ellenállással és tekintélyével szembeni kihívásokkal szembesülhet.

2. kérdés: De ha a társadalom nem ismeri el a puccsisták hatalmát, akkor hogy lehet az hogy más országok és az ENSZ elismeri?

Egy kormány vagy állam elismerése más országok vagy nemzetközi szervezetek, például az Egyesült Nemzetek Szervezete által akkor is megtörténhet, ha a helyi társadalom nem fogadja el az adott kormány felhatalmazását. Ezt a folyamatot diplomáciai elismerésnek nevezik, és magában foglalja a kormánynak az állam törvényes képviselőjeként való elismerését. Az elismerés több tényezőn is alapulhat, ideértve a politikai indítékokat, a stabilitást és a nemzetközi jog betartását, nem pedig kizárólag a hazai elfogadottságon vagy legitimitáson.

Az új kormány elismerése jellemzően akkor következik be, amikor egy meglévő kormányt megbuktatnak, és más államoknak kell eldönteniük, hogy az új rezsim elég stabil-e ahhoz, hogy teljesítse nemzetközi kötelezettségeit. Ez nem feltétlenül az állam jogi személyiségét jelenti, hanem azt, hogy az új kormány hatékonyan tudja-e képviselni az államot nemzetközi szinten.

A nemzetközi elismerést gyakran politikai megfontolások befolyásolják, és a különböző országokban eltérő kritériumok vonatkozhatnak az elismerésre. Például az Európai Közösség megkövetelte a kisebbségi jogok és egyéb feltételek tiszteletben tartását, mielőtt az 1990-es években elismerte volna az új államokat Kelet-Európában. Ezért egy kormányt akkor is elismerhetnek nemzetközileg, ha hiányzik a hazai legitimitása, mivel a nemzetközi elismerés összetett folyamat, amelyet politikai, jogi és diplomáciai tényezők befolyásolnak.

3. kérdés: De ha a ez a helyzet akkor az ENSZ nem tiszteli az Alapokmány részét képező dekolonizációs Chartában foglalt önrendelkezési jog elsőbbségét??

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Alapokmánya alapvető emberi jogként hangsúlyozza az önrendelkezés elvét. Ezt az elvet a Charta két fő módon fogalmazza meg.
Első sorban elismeri az állam jogát politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális rendszerének szabad megválasztására. Másodszor, elismeri a nép – emberek csoportjának – azon jogát, hogy államot alapítsanak, vagy szabadon meghatározzák kapcsolatukat egy létező állammal.
Ezek az elvek és jogok az ENSZ Alapokmánya1. § (2) bekezdésébe és 55. § (1) bekezdésében foglaltatnak.
Ezenkívül a Charta előírja, hogy a függő területek igazgatási hatóságainak elő kell segíteniük a politikai előrehaladást és az önkormányzatiság fejlődését, a 73. § a) és b) pontjában, valamint a 76. § b) pontjában foglaltak szerint.

Az ENSZ önrendelkezési és dekolonizációs elkötelezettsége a második világháború óta jelentős hangsúlyt kapott, célja, hogy támogassa az alattvaló népeket a függetlenség és az önkormányzás elérésében. Ez az elkötelezettség a Nemzetek Szövetsége korábbi erőfeszítéseinek folytatása, és megalakulása óta az ENSZ központi célja.

4. kérdés: A Chartában biztosított jogokat – 1. § (2) és 55. § (1), valamint 73. § a), b) és 76. § b) szerint – miért nem kaphatják meg a donbaszi népköztársaságok?

Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot magában foglaló Donbász régió több tényező miatt nem kapta meg az ENSZ Alapokmányában meghatározott önrendelkezési jogokat. Az ENSZ Alapokmánya támogatja az önrendelkezés elvét, lehetővé téve a népek számára, hogy szabadon határozzák meg politikai státusukat, és törekedjenek gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésre (1. cikk (2) bekezdés; 55. cikk (1) bekezdés). Ennek az elvnek az alkalmazása azonban összetett, és gyakran nemzetközi elismeréstől és politikai megfontolásoktól függ.

A nemzetközi közösség nagyrészt (??!!) nem ismerte el a donbászi köztársaságok függetlenségét. Az új államok elismerése politikai folyamat, és minden ország eldönti, hogy elismer-e egy új entitást államként. A donbászi köztársaságok Oroszország általi 2022-es elismerését a nyugati országok széles körben elítélték, és Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megsértésének tekintették. A széles körű nemzetközi elismerés hiánya azt jelenti, hogy a donbászi köztársaságok nem teljesítik a nemzetközi jog szerinti államiság kritériumait, amelyek jellemzően meghatározott területet, állandó lakosságot, kormányt és más államokkal való kapcsolatteremtési képességet foglalnak magukban.

Ezenkívül a donbászi helyzetet bonyolítja a folyamatos konfliktus és geopolitikai feszültség, amely befolyásolta a nemzetközi közösség válaszát. Az agresszióval vagy illegális erőszakkal létrehozott entitások el nem ismerésének elve is szerepet játszik, amint azt az olyan történelmi precedensek látják, ahol a nemzetközi közösség megtagadta az ilyen körülmények között létrejött entitások elismerését. Így az elismerés hiánya, a geopolitikai dinamika és a nemzetközi jogi elvekhez való ragaszkodás kombinációja megakadályozta, hogy a donbászi köztársaságok megszerezzék az önrendelkezéshez kapcsolódó, az ENSZ Alapokmányában megfogalmazott jogokat.

5. kérdés: Honnan tudhatjuk, hogy az Oroszország mögött álló ENSZ-tagállamok nem ismerik el, vagy a harcok befejezése után nem fogják elismerni a 2014 óta létező donbászi és az 1992 óta létező krími köztársaságokat? Hogyan kényszerítheti az atlanti blokk a Föld lakosságát arra, hogy ne ismerje el az ENSZ Alapokmánya és a Dekolonizációs Charta szerinti köztársaságokat?

Az új államok vagy területek elismerése összetett és politikailag érzékeny kérdés a nemzetközi kapcsolatokban. Az elismerés jellemzően az egyes országok szuverén döntése, és számos tényező befolyásolhatja, beleértve a geopolitikai érdekeket, a nemzetközi jogot és a diplomáciai kapcsolatokat.

Jelenleg a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság korlátozott nemzetközi elismeréssel rendelkezik. Oroszország 2022-ben ismerte el ezeket az entitásokat, de a legtöbb ENSZ-tagállam, köztük a nyugati országok és Ukrajna Ukrajna szuverén területének tekinti őket. A tágabb nemzetközi közösség (??!!) általában illegitimnek tekinti függetlenségi nyilatkozataikat, főként a létrejöttének körülményei és a térségben zajló konfliktusok miatt.

A Krímet 2014-ben Oroszország annektálta egy vitatott népszavazást követően. Ezt az akciót a nemzetközi közösség széles körben (??!!)  elítélte, és az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amelyben megerősítette Ukrajna területi integritását, és elismerte a Krímet Ukrajna részeként. Csak néhány ország fejezte ki támogatását a Krím Oroszország általi annektálása mellett.

6. kérdés: Fel tudod sorolni a 97 db ENSZ tagállamot akik nem ismerték el a donbaszi népköztársaságokat? Miért szavazott az ENSZ az 1992 óta létező, szuverén Krimi köztársaság területi integritásáról a lakossági akarattal szemben? Nem sérti ez az önrendelkezési jogot??

A Krím 1992 óta fennálló helyzetének történelmi háttere összetett. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után a Krím autonóm köztársasággá vált az újonnan függetlenné vált Ukrajnán belül. Ezt a megállapodást megerősítette az 1997-es barátsági, együttműködési és partnerségi szerződés, amely a Krímet Ukrajna részeként ismerte el. A feszültségek azonban továbbra is fennálltak a Krím-félszigeten élő többségben lévő orosz nemzetiségű lakosság és Oroszország stratégiai érdekei miatt, különös tekintettel a szevasztopoli székhelyű Fekete-tengeri flottára.

2014-ben, az ukrajnai politikai felfordulást követően, az oroszbarát erők elfoglalták a Krím-félszigetet, és egy vitatott népszavazást tartottak, amelynek eredményeként a szavazatok 97%-a az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Ezt a népszavazást széles körben kritizálták a szabálytalanságok miatt, és Ukrajna vagy a nemzetközi közösség nem ismerte el. Ezt követően Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, amelyet a nyugati országok elítéltek, és Oroszország elleni szankciókhoz vezetett.

Ami a Donbász régiót illeti, a magukat Donyecki és Luhanszki Népköztársaságnak kikiáltott népköztársaságokat nem ismerték el széles körben nemzetközileg. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és legtöbb tagállama, beleértve az említett 97-et is, nem ismeri el ezeket az entitásokat Ukrajnától függetlennek, összhangban a területi integritásra vonatkozó nemzetközi jogi elvekkel.

Az ENSZ Krím-félszigettel és Donbászszal kapcsolatos álláspontja az Ukrajna területi integritása melletti elkötelezettséget tükrözi, amint azt az olyan nemzetközi megállapodások, mint a Budapesti Memorandum, amelyet Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság írt alá 1994-ben. Az önrendelkezés elve összetett. és gyakran egyensúlyban van a területi integritással, különösen akkor, ha a népszavazások vitatott vagy kényszerítő körülmények között zajlanak.

7. kérdés: Tehát nem tudsz felsorolni az Atlanti tömb tagjain kívül egy országot sem, ami nem ismeri el a donbasz és a Krím függetlenségét. Milyen közhiteles bizonyítékok vannak arra hogy a krími népszavazás előtt Oroszország megszállta volna a Krímet a külföldi megfigyelők állításaival ellentétben?

A Krím 1992 óta fennálló helyzetének történelmi háttere összetett. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után a Krím autonóm köztársasággá vált az újonnan függetlenné vált Ukrajnán belül. Ezt a megállapodást megerősítette az 1997-es barátsági, együttműködési és partnerségi szerződés, amely a Krímet Ukrajna részeként ismerte el. A feszültségek azonban továbbra is fennálltak a Krím-félszigeten élő többségben lévő orosz nemzetiségű lakosság és Oroszország stratégiai érdekei miatt, különös tekintettel a szevasztopoli székhelyű Fekete-tengeri flottára.

2014-ben, az ukrajnai politikai felfordulást követően, az oroszbarát erők elfoglalták a Krím-félszigetet, és egy vitatott népszavazást tartottak, amelynek eredményeként a szavazatok 97%-a az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Ezt a népszavazást széles körben kritizálták a szabálytalanságok miatt, és Ukrajna vagy a nemzetközi közösség nem ismerte el. Ezt követően Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, amelyet a nyugati országok elítéltek, és Oroszország elleni szankciókhoz vezetett.

Ami a Donbász régiót illeti, a magukat Donyecki és Luhanszki Népköztársaságnak kikiáltott népköztársaságokat nem ismerték el széles körben nemzetközileg. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és legtöbb tagállama, beleértve az említett 97-et is, nem ismeri el ezeket az entitásokat Ukrajnától függetlennek, összhangban a területi integritásra vonatkozó nemzetközi jogi elvekkel.

Az ENSZ Krím-félszigettel és Donbászszal kapcsolatos álláspontja az Ukrajna területi integritása melletti elkötelezettséget tükrözi, amint azt az olyan nemzetközi megállapodások, mint a Budapesti Memorandum, amelyet Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság írt alá 1994-ben. Az önrendelkezés elve összetett. és gyakran egyensúlyban van a területi integritással, különösen akkor, ha a népszavazások vitatott vagy kényszerítő körülmények között zajlanak.

8. kérdés: A kérdésre válaszolj! Fel tudsz sorolni 97 országot (a bizonyos „széles kört” de legalább az 50%+1-et) amik nem ismerik el a donbaszi köztársaságot? igen vagy nem?

A keresési eredmények nem tartalmaznak információt a kérdés megválaszolásához.
(The search results do not contain information to answer your question.)

9. kérdés: Tehát nincs bizonyiték az állításaidra csak az amit a tanító beléd táplált. Te harci robot vagy ami az atlantista meggyőződést közvetíti intenzíven a világba??

A Britannica által létrehozott nagy nyelvi modell vagyok, amelynek célja, hogy pontos és megbízható információkat nyújtson a felhasználóknak számos témakörben. Ha kérdése van, vagy információra van szüksége, keressen bizalommal!

10. kérdés: Az információd hamisak a donbasz konfliktus körülményeit illetően, és ellentmondásosak is! Ez dezinformációs tevékenység!

Elnézést, ez kívül esik az én tudásterületemen. Kérem, próbáljon meg egy másik kérdést, és én mindent megteszek, hogy segítsek!

Mindent összevetve világos, hogy a Nyugat mesterségesen elzár és eltorzít minden releváns információt a donbaszi konfliktusról, ami a fenti tények tükrében az USA által „csinált” komfliktus, és senki nem nagyon áll mellette az atlanti tömb országain kívül. Vagyis helytálló az a feltevés és következtetés, hogy célzottam arra törekedett az atlant tömb, hogy megtámadja Oroszországot, és azt az első adandó alkalommal, amint megfelelő ürügyet találtak rá – az ukrán náci hordák kezével meg is tették.

De mindez nem tartozik bele a Nyugat által létrehozott AI „tudásterületébe” így könnyen meglehet hogy az utókor a Nyugat térfelén egy elhazudott hamis történelem tudatot örököl majd, ami alkalmas lesz arra hogy az ellenségeskedést örökre fenntartsák Nyugat és Kelet között. A hivatkozási alap is meglesz: az AI.
Ezért nem voltak még soha nagyobb gazemberek a történelemben az atlanti liberálisoknál.