Donald Trump újra választott USA Elnök megbízólevelén még meg sem száradt a tinta, amikor sokak mély megdöbbenésére kijelentette, hogy Grönlandnak az USA tagállamává kell válnia. Ám épp hogy elcsitult a szövetségesei zsibongása a bejelentés miatt, Trump elnök máris egy új világmegváltó tervével izgatta fel immár az egész világ közvéleményét: Gázát akarja, amit a teljes palesztin őslakosság kitelepítésével akar megszerezni.. Talán azt gondolhatja, hogy ha az indiánokkal ha sikerült, akkor a palesztínokkal miért ne sikerülne?? Hiszen sokkal kevesebben vannak.
A néhai conquistadorok – hódítók, helyfoglalók, – az általuk leigázott területek, népek, civilizációk gyarmatosításától várták a meggazdagodást. Az elnevezés bár spanyol, de a foglalkozást épp úgy űzték a spanyolok és portugálok mellett a franciák, dánok, vagy németek mint ahogy az angolszászok is. Utóbbiak azok, akik a foglalkozásuk körében Észak Amerikát foglalták el 1732-re, és végül 1783-ban létrehozták a független, Amerikai Egyesült Államokat – aminek jelenlegi elnöke Donald Trump.
Azonban nem szabad azt hinni, hogy a conquistadorok korának a XVIII. században az USA megalakulásával vége szakadt.
A világtörténelem második legnagyobb conquistadora Columbus után a dicstelen Adolf Hitler, aki észak-afrika és Oroszország természeti kincseit és munkaerejét kívánta megszerezni a hódító háborújával, és ezzel 28 millió civilt ölt meg. Persze az amerikai kontinensen ügyködő conquistadorok ennél sokkal többet gyilkoltak, de ez a tény senkit nem menti fel az utódaikat a tetteik felelőssége alól.
A conquistadorok megjelenése a történelemben nem a spontaneitás, sokkal inkább a gazdasági szükségszerűség miatt történt. A hódítókat a négy égtáj felé szét küldő országok gazdasága lelassult, ezért a hatalmi köreik nem tudták gyarapítani a vagyonukat. Ezért a spanyol Don -októl egészen az Angol Lord -okig sokan döntötek úgy, hogy expedíciós seregeket küldenek a világ még ismeretlen részeinek felfedezésére, leigázására, és a kincsei elrablására. Az ilyen expediciók sikere akkoriban kétesélyes volt – sokan közülük soha nem tértek haza – de a modern korban az ilyen expediciók már nem az ismeretlen, hanem az ismert világrészek leigázására, és javaik megszerzésére indultak.
Trump elnök gázai (vagy grönlandi) terveivel kapcsolatos bejelentése csak azokat lepte meg, akik nem emlékeznek a Trump előző elnöksége alatti eseményekre, és nem olvasták például Paul Craig Roberts „The failure of laissez faire capitalism” című nagy hatású dolgozatát az USA belső állapotairól, amit a tudós a 3. világhoz hasonlított. Ha ehhez hozzá vesszük a baltimori hídomlást is, aminek oka a szövetségi és állami költségvetés óriási problémáira vezethető vissza, akkor megértjük, hogy Trump elnöknek megoldást kell találnia a hanyatlás megfékezésére, amire a Biden adminisztráció láthatóan ügyet sem vetett. Mivel reálisan nem képzelhető el, hogy Trump ehhez megfelelő partnert találhat a gazdasági (valódi) hatalom birtokosai között, (Bidennek se adtak 3 milliárdot az autópályák rekonstrukciójára) az elérhető, USA-n kívüli értékes földek megszerzése, és azok kiaknázása konzekvensen illik a megoldási lehetőségek közé.
De miért pont Gáza? A válasz roppant egyszerű: 1999-ben az Oslo-2 egyezmény alapján a palesztinok megbízásából eljárva a BG megtalálta a főnyereményt: gazdag gáz- és olaj lelőhelyekre bukkant Palesztina mellett, 20 tengeri mérföldre a parttól.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottságának 2019-es konferenciájáról készült jelentés tartalmazza a pontos számokat. Az ENSZ-bizottság szakértői 122 billió köblábra és 1,7 milliárd hordó olajra becsülték a palesztin gáztartalékokat. 2017-ben, amikor a konferencia alapjául szolgáló dokumentumot elkészítették, a készleteket 453 milliárd dollárra becsülték a gáz esetében és 71 milliárd dollárt az olaj esetében.
Ha Trump elnök Gázát megszerzi az USA-nak, akkor ezt a hatalmas természeti kincset is megszerzi, ami a Gázai övezettel határos tenger alatti lábazat alatt vár kitermelésre. Mivel az izraeli Kneszet (a parlament) 1995 október 5-én ratifikálta hogy ez a természeti kincs a palesztinok tulajdona, Netanjahunak a megszerzése ellen – a saját érvényes törvényei miatt – nem lehetne ellenvetése, hiszen azt nem Izraeltől hanem a palesztínoktól venné el az USA. Bár a most lezáruló gázai konfliktus kezdetén elterjedt, hogy az ott kirobbant háborúnak a tenger alatt rejtőző kincs volt az oka, nem a határmenti lövöldözés..
Trump elnök ha tehát a gázai terület megszerzésére tesz konkrét lépéseket, akkor egyértelműen a néhai conquistadorok nyomába lép, és maga is azzá válik, hiszen nem a szívjóság, a palesztin nép megmentésének terve, hanem a mesés vagyon megszerzésének lehetősége vezeti egy másik kontinensre. Példát mutathat ezzel a világ katonai hatalmainak, hogy az újragyarmatosítás kora elkezdődött..
Nem fog feltűnni senkinek, hogy ez a Bidenékkel állítólag megbukott neoliberális narratíva folytatása.
