Valaha, ifjú koromban azt mondták a legokosabbjaink, hogy a neoliberalizmus hozza majd el a szabadságot és a jólétet mindenkinek. Mindenki kő gazdag lesz, modern munkahelyeken fogunk dolgozni, ahol majd szinte semmit nem kell csinálni, és a teljes szabadság keretei között repkedhetünk a világban össze vissza, amikor csak jólesik.
És igazuk lett! Vannak már olyanok köztünk, akik engedelmeskedtek a hívó szavaknak, és el is érték azt amit ígértek nekik.
Ki gondolta volna, hogy két koszos körmű, piszkos mancsú és ruhájú, hajléktalannak és bűnözőnek látszó legalsókból mára rendes dollármilliárdosok lesznek, hogy ők lesznek a társadalmunk legderekabb tagjai?
Ugye senki?
Pedig ez a neoliberális valóság. Mindenkinek az! Csak meg kellett volna hallani és látni a lényeget!
Talán ez volt a fenti képen is látható örökké valóvá tett pillanat, – amikor valamelyik kocsmáros könyörületéből meghívta őket egy ingyen szenyára – amikor e két „legderekabb” „legbátorabb” és „magyar” rájött, hogy a kenyeret nem csak zsírral lehet fogyasztani, – mert szalámi és vaj is lehet rajta.. Amiért ráadásul nem is kell küzdeni, izzadni, csak „jókat” kell mondani, amire úgy vágyik a közönség mint a hó végi nagy leértékelésre a multik valamelyik élelmiszer áruházában.
Közben csak hinni kell benne, hogy mindent szabad, s amit nem szabad, azt meg kötelező minél szorgalmasabban, és minél gyakrabban megtenni. A szabadság szent nevében persze, mert mi az hogy valamit nem szabad? Kommunista hazugság! A szabadság legyilkolása!
És ők hittek töretlenül, mondogatták hogy „szabadság”, meg „haza”, és „liberális demokrácia”,- amik hatására mint Ali baba szezámja, úgy nyílt meg előttük a kincses barlang, amiben a nemzeti vagyonunkat tároltuk.Ők pedig, mint a szerencsés elsők megfogták és hazavitték az egészet. A szabadság nevében persze, mert mindent szabad! Ezért röpke 3 évtized alatt ők lettek a neoliberalizmus beváltott ígéretének reklámarcai, akiknek semmit nem kell csinálni, de kő gazdagok, és oda repkednek a pazar repülőikkel ahova csak akarnak, és akkor amikor jól esik nekik. Mégis kő gazdagok, és egyre jobban azok!
Csalódott vagy és dühös emiatt?
Mért nem te értél oda először? Minden esélyed megvolt rá az elmúlt 30 évben, (lophattál volna te is) de te nem éltél vele, mert nem hallottad meg az idők szavát! Hitted a „kommunista” hazugságokat hogy a közösség iránti szolidaritás bűn, hogy a közvagyon ellopása bűn, hogy a mások beléd fektetett bizalmát ellopni is bűn.
Ezt mind elhitted, és mára talán már el is felejtetted, hogy a közösség ellen sötét alakokkal, és mindenféle nemzetközi bűnözőkkel passzívan szövetkezni is pont úgy hazaárulás, mint ahogy csatában az ellenség oldalára állni is az.
Most ezt a balga, beépített hitedet kend a kenyeredre ha már zsír se jut rá. Vagy ha van egyáltalán kenyered. Vesztes vagy értsd meg, csak azért van orbán fóbiád. Mert szövetségese voltál és végül mégis elhagyott.
Higgadj le. Neked már mindegy. A neoliberalizmus itt van, és virágzik! Na jó, nem neked, – de tőled és belőled! És csak nekik.
