Hogy mikor keveredett a Corvin közi csoporthoz, – ahol már ekkor sok volt a 12-16 éves gyerek akit Pongrátzék felfegyvereztek- az pontosan nem bizonyított, de tény, hogy az ottani harcokban is részt vett az első napokban. A csoportjával a Corvin köz mögötti Práter utcai iskolában a markotányos, hátvéd, és a benzinhordozó szerepét töltötte be. Míg nem Pongrátz Gergely – akkor már a nemzet legfőbb főparancsnokságára törő – Corvin közi alvezértől feladatot nem kapott.
A pártház védői azonban nem adták meg magukat, ami jogos félelmeiken alapult, hiszen ekkor már a lázadók városszerte több embert is brutálisan meggyilkoltak minden különösebb indok nélkül – ha csak azt nem számítjuk oknak, hogy rendőrök, határőrök, vagy katonatisztek, esetleg az AVO sorkatonái, vagy hivatásos katonatisztjei voltak.
A szemtanúk szerint „…a kapuval szemben az egyik fal mögül előbújt egy falábú, 40 éven felülinek látszó személy, és géppisztollyal megnyitotta a fehér zászlós személyekre a tüzet. A falábú azonos személy a »Fehér Könyvben« látható tuskólábúnak nevezettel.” (a „Fehér Könyv” a forradalom lefolyását, és szereplőinek tevékenységét igyekszik tisztázni)
Többek között 17 fő sorkatonát is foglyul ejtettek, többek közt őket is:
Az akkori katonai szolgálatról szóló törvény szerint az AVO-nál teljesítették egyes fiatalok a kötelező sorkatonai szolgálatukat, és a pártház objektum őri feladatait látták el. Vagyis operatív feladatokat ezek a sorkatonák soha nem hajtottak végre, amit bárki a terhükre róhatott volna.
Még a fegyvertelenekre is hátulról támadott.. |
A képeken jól látszik, hogy a fiatalok mind feltartott kézzel álltak, megadták magukat a lázadóknak. Nem tudták, hogy nem forradalmárokkal, hanem fegyveres rablókkal állnak szemben, akiktől semmi jót nem remélhetnek. Ahogy az is tisztán látszik a fenti, és ezen kép összevetéséből hogy Mész hátulról nyitott tüzet a csoportra hiszen ez a fiatalember itt a kép közepén, az előző pillanatról szóló fentebbi felvételen, még félig háttal állt a kamerának is. (De miért is kattogott ott és akkor ez a kamera??)
Mész senkinek nem kegyelmezett, a géppisztoly tűz után a még élőket a puskájával lőtte le.
A tragédia utolsó pillanatai |
Aztán ezt a vérengzést látva, többen is csatlakoztak hozzá a lázadók közül. Voltak olyan harcostársai is, akik a halott kiskatonákba is szívesen lövöldöztek.
A már halott kiskatonát lövi a „bátor forradalmár” |
Elek László kísérlete a menekülésre |
De Elek László se menekülhetett meg, mert szemtanúja volt annak, ahogy a zsidózó, komcsizó csőcselék mit tett a társaival, amiről akkor is mindenki pontosan tudta hogy kevesebbért is kötél jár az elkövetőknek, ha győznek ha nem… El is fogták, és borzalmas módon megkínozták. A megöléséről – halálra veréséről – készült kép a mai napig borzolja a kedélyeket, és méltó, jól értelmezhető képet fest a lázadóknak nem csak a politikai, az de emberi minőségéről is.
A bámészkodók sem voltak „ártatlanok”… |
A lázadók miután kiélték vágyaikat az áldozataikon, a lemészárolt sorkatonákat egyszerűen kiterítették az MDP székháza elé, mint valami vadászat után a terítéket szokás, és egyszerűen szemetet szórtak rájuk.
A „portyázásban” (fegyveres rablásokban, betörésekben) ekkor már nagy gyakorlatot szerzett csapatok búcsúzóul még kifosztották a halottakat, – még a csizmáikat is ellopták.
Kiskatona kifosztott holtteste a téren |
Pongrátz, a Corvin köz parancsnoka – aki épp akkor felmerült „bokros teendői” miatt nem volt ott a harcban – ezt az aljas gyilkosságot szintén elfogadhatatlannak ítélte később, bár élni lehet a gyanúval, hogy Mészt épp az általa nagyon gyűlölt zsidók és kommunisták kiirtásának parancsával küldte az MDP székházhoz. Az akkori helyzet tényeiből viszont világosan következik, hogy ez az akció az ő katonai és politikai pozícióit volt hivatott megerősíteni. Éppen ezért abban biztosak lehetünk, hogy ezt a vérengzést bizonyosan nem akadályozta volna meg ő sem, így a felelőssége nyilvánvaló a beosztott banditája – banditái – tetteiért!
(Pongrátz ezen a „sikeren” felbuzdulva még ezen a napon adta ki a „Fővezérségi Nyilatkozat”-ot, amiben minden, a Nagy Imre kormánnyal szemben álló fegyveres legfőbb parancsnokának kiáltotta ki magát.)
Az MDP székház ostroma alatt a védők összesen 25 fő veszteséget szenvedtek, ebből 4 fő civil ellenálló mint pártmunkás, 18 fő sorkatona, 2 fő hivatásos tiszt, és Mező Imre volt. Dicsőség a hősöknek!
A mészárlás után ugyan is Maléternek le kellett volna tartóztatnia a résztvevőket, de legalább a parancsnokaikat, hiszen a Nagy Imre kormány a Munkástanácsokkal együtt, ekkor már a konszolidációra törekedett, nem a vérontásra – különösen nem a gyilkosságokra!
A sorkatonák – valamint Mező és a honvédtisztek – legyilkolására azóta sincs felmentés vagy igazolás. Ráadásul Maléter ad absurdum: a saját kormányával akkor már egy napja hadban álló fegyveres személyeket (rablókat, bűnözőket) léptetett elő a saját kormánya tisztjeivé!! (A történelemben soha nem volt még ilyen buta honvédő miniszter!)
Ahogy az is bizonyosnak látszik, hogy Nagy Imre miniszterelnök halálos ítéletéhez is hozzájárult Maléter eme ostoba cselekménye is, (bár Maléter valójában nem tudta- tudhatta, hogy Mész és társai milyen más erőszakos cselekményeket követtek el a lakosság ellen, és pontosan mi történt az MDP székháznál).
A Maléter által tett kinevezésük egyszerűen azért indított katasztrófa lavinát, mert Mész – és a többi jómadár – katonai kinevezésével a Nagy Imre kormány gyakorlatilag magára vállalta a felelősséget azok tetteiért is. Márpedig a harci cselekmények foglyainak ilyen brutális lemészárlása akkor is a Genfi konvencióba ütközött! Saját katonáinkat gyilkolászni – vagy gyilkolásztatni – pedig akkor is hazaárulás volt.
Mész János alias Tuskólábú Jancsi azonban – Maléter és nagy Imre pechjére nem adhatott számot ezekről a tetteiről se a bíróságnak, se a hírekre éhes nyugati médiáknak. Az október 28-tól mindössze november 4.-i tartó szélsőjobboldali irányú lázadás összeomlása után, karmatikus módon, az élet szolgáltatott igazságot Mész ártatlan áldozatainak: a Rákóczi úti Verseny Áruház kifosztása közben egy szovjet tank repeszgránátja találta el, – Wittner is ekkor és itt sebesült meg – majd néhány napos szenvedést követően belehalt a sérülésébe. Utolsó rablásánál halt bele abba ahogy élt.
Ez azonban nem akadályozta a múltban állandóan önmagát, a gyökereit kereső politikai osztályt abban, hogy Mészben – és a Köztársaság téri gyilkos csőcselékben – „ráismerjen” a politikai elődjére, és forradalmárra, – noha az a forradalmárok semmilyen azonosító jegyével nem rendelkezik.
A jelenből ítélve kétségtelen, hogy Mész Jánosban a Nagy Elődök, a Fidesz származástani őseinek egyik jellegzetes alakját találta meg a Fidesz-KDNP-ben koncentrálódott jobboldali új „elit”.Ez a valódi Magyar tragédia!
A nemzeti ünnepen Mész, és a hozzá hasonlók előtt hajt fejet orbán és a színtársulata. Ami nem volna akkora baj, ha nem az egész magyar társadalmat kényszerítenék arra, hogy ezt tegye!
Itt jól látszanak Mész büszkeségei, a két jellegzetes fegyver |
Sajnos ahhoz hogy jobban lásd, le kell tölteni és ki kell nagyítani de itt egyértelmű hogy mi szerepelt az eredeti képen – vagyis Mész utolsó lövése a még élő kiskatonába.. Nem baj ha letöltöd, mert lehet hogy ez az utolsó eredeti verzió ami elérhető a neten! A méretét valamiért tartósan én se tudtam megváltoztatni, ezért maradt a szövegben a „vágott” vagyis hackelt kép – amiért elnézésed kérem.
Készült az 56-os Intézet publikus kutatási anyagai alapján.
Mesz János Sz. Budapest. 1926 Magyar Néphadsereg Tüzér föhadnagy 1952-ben egy robbanás következtében gyakorlaton ball lábát elvesztette. Az ő hibája volt leszerelték. Házasságban élt Három leány gyermeke volt. 2-külföldre ment, a legfiatalabb BP. egyik külkerületében él. Ezt a MESZ és nem Mész János felesége a három lány anyukája mondta el nekem telefonon Mesz Ottó Jánosné. 9–10-éve. De sok mindent mondott még. Csak akkor irom le, ha valakit érdekel.A telefon száma a mai napig megvan.
A szóban forgó Mész János feltehetően nem azonos az ön által említettel.
Lévén hogy ennek a Mész János nevű hóhérnak a priusza és gaztettei archív iratokból lett kutatva erre hivatott történész szakértők által.
A blogbejegyzés alapját képező tudományos publikáció a Fidesz eme bűnöző mártírjának gaztetteiről egyébként az interneten is elérhető volt, de a Fidesz kormány megszüntette a kutató intézetet a kínos tényeket feltáró munkái miatt.
A publikáció szerzője leiratlanul is rámutatott arra, hogy az 1956-os forradalom és ellenforradalom történetét pro is és kontra is hamisan tanítja a közoktatás, kizàrólag attól függően, hogy ki van épp hatalmon.
Ez a bejegyzés épp azért született, hogy a tudományos publikáció tényadatait megőrizze, lévén hogy ezt a blogot semmilyen állami kurzus nem törölheti el. Így megismerheti az utókor is a tényt hogy győzött a szocialista forradalom, amire ez a Mész nevű, és gyilkos bandája egyszerűen rátámadt.
Köszönöm hogy elolvasta.
Köszönjük a feltöltést!