Azt szoktam kérdezni a liberális felebarátaimtól, hogy ha ők dokumentáltan, a nemzetközi szakirodalomban ezer helyen leírtan, 1990-ben arra szövetkeztek, hogy a programjukkal megfosztják a társadalmak alsó néposztályait a polgári és politikai (és szociális) jogoktól – ahogy ez itt Magyarországon is történik fokozatosan!- az miért nem mocskos hazaárulók összeesküvése, és miért is konteo az, ha valaki ezt felemlegeti? Nos, akkor elég harmatos választ szoktam kapni. Főleg azt a roppant intelligensen érvelőt, hogy egy „bolsi patkány” vagyok.
Még 1990-ben történt, hogy a világ liberális pártjainak vezetői kongresszust (internacionálét) tartottak Washingtonban, ahol döntöttek az új politikai és gazdasági utópiájukról, ami az atlanti globalizmus keretét képező „Új Világrend” (NWO) nevet kapta. Ez a keret lesz az az elképzelések szerint, ami majd a világ államait irányítja, és egyetlen világkormány alá rendeli be őket.
A liberálisok nagy washingtoni tanácskozásán felszólalt G. Bush, az USA akkori elnöke is, aki a világ mind a két nagy, egymással szemben álló transznacionális tőkés csoportjának bizalmát bírta. Bush a liberalizmus régi elveiről szónokolt – amit a tanácskozással épp „leporoltak” – ami a világra majd a jólét és a béke korszakát hozza el úgy, hogy az az Új Világrend elméleti alapjává válik. Vagyis a szabad kereskedelem és tőkeáramlás hozza el azt a kegyelmi állapotot, amiben a termelők és a fogyasztók (értsd: tőketulajdonosok és a nép) együtt ismerik fel a közös érdekeiket, és érvényre juttatják azokat a politikai akaratokkal – a világkormányzással – szemben.
Ezek után a proletariátus átalakul független és produktív középosztállyá, ami polgári és politikai jogokat követelhet(!) majd. (Mert az átalakulásig olyan nincs neki – a középosztályba meg egymillió Dollár magánvagyonnal lehet belépni) Ez hozza el a világnak a jólétet testvériséget, és így tovább.
Az azóta született liberális elméletek később ezt az isteni kört ábrázolták és általánosították (ma is) az egész világra. De milyen világ is az, amiben csak a dollármilliomosoknak van joga „polgári és politikai jogokat” követelni?? Hát ilyen, mint amiben már ma is élünk!
Bush beszédét állva, nagy ovációval tapsolták meg a liberális internacionálé résztvevői – amely kongresszus egyik alelnöke mellesleg Orbán Viktor, a mai magyar miniszterelnök volt. A történelembe ez az aktus a „washingtoni consensus”, néven vonult be, (mint a transznacionális tőke csoportjainak kiegyezése) és a tanácskozáson elfogadott program adta az Új Világrend teljes keretét. Meglehetős részletességgel, mert végül is a nemzetállamok szanálásáról (elsorvasztásáról, leépítéséről) szóló Williamson által kigondolt gazdaságirányítási terv is a project része lett.
A liberálisok az igen sötét, a korai nemzetközi bűnözéssel szorosan összefüggő történelmi múltjuk, – a deklarált céljaik, és a felettébb kétes erkölcsű vezetőik – miatt sohasem voltak (mert nem lehettek!!) demokratikusak. Ám ettől az internacionálétól kezdve örökre elvesztették a reményt is arra, hogy megtévesszék a közvéleményt, és a politológus tudósokat a demokráciához és a társadalomhoz való hozzáállásukkal kapcsolatban. Bár kétségtelen, hogy az ehhez a csaláshoz szükséges, a társadalmi véleményt – tudatot – formáló eszközök kizárólag az ő hatalmukban állnak a nyugati világban, ezért roppant lassan lehet majd átvinni a köztudatba a valódi törekvéseiket.
Nem sokkal ezelőtt azonban a Kelet fellázadt, és markánsan kijelentette hogy nem kér az atlanti liberálisok gyarmatosításából, a véres háborúkban testet öltő amerikai demokrácia exportból, ami a szűk körű, nyugati társadalmak kulturkörén kívül sehol sem működőképes. A lázadást leverni igyekvő kollektív nyugat – aminek Magyarország is a tagja – azonban gyorsan a vesztes oldalra lavírozta magát, beláthatatlan következményekkel terhelve meg a lakosságot.
Az emiatt okszerűen bekövetkező, a mostani alacsonynál is sokkal alacsonyabbra zuhanó életszínvonal, talán jó tanítója lesz a magyar embereknek, és megértik hogy a kollektív imperialista nyugat, és annak liberális helytartói nem a barátaink, hanem az elnyomóink. Tőlük viszont erőszakmentesen csak úgy lehet megszabadulni, ha kizárjuk őket a hatalomból – de még a parlamentből is, – és egy katonailag semleges, EU-n kívüli, sokkal boldogabb, békés, és újra virágzó Magyarország felépítésébe kezdünk, hogy azzal megvalósítsuk a RENDSZERVÁLTÁS álmát.
Ennek az álomnak a megvalósulásához az első lépés az, hogy soha többé ne szavazz a mai neoliberális politikai osztály tagjaira! Ha mégis szavazol rájuk, akkor hagyj fel minden reménnyel, és soha többé ne panaszkodj!