Az ENSZ Nemzetközi Bírósága szerdán majdnem mindenben elutasította Ukrajna Oroszország elleni keresetét. A bírák mindössze két pontban állapították meg, hogy Oroszország nem tett kellő erőfeszítést a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítésére.
Az Ausztrália, India, Olaszország, Uganda, Egyesült Államok, Brazília, Kína, Németország, Franciaország, Japán, Libanon, Szlovákia, Szomália, Dél-Afrika által delegált bírókból és az oroszok által kinevezett Tusmukhamedov bíróból álló Nemzetközi Bíróság (az ENSZ legfelsőbb bírósága) szerdán Hágában hirdette ki döntését az Ukrajna és az Orosz Föderáció közötti ügyben.
A bírák megalapozatlannak találták Ukrajnának az Oroszország ellen felhozott vádjait, amelyek a terrorizmussal, és a Krím-félsziget orosz kormányzásával és az ott és más volt ukrán területeken élő ukránokkal és tatárokkal való bánásmóddal kapcsolatosak.
Ukrajna 2017 januárjában nyújtotta be a keresetet Oroszország ellen az ENSZ Nemzetközi Bírósága előtt. Azt állította, hogy Oroszország Donbassban tett lépései megsértették a terrorizmus, és a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezményt, a Krím-félszigeten pedig a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményt.
A bíróság szerint Ukrajnának nem sikerült bizonyítania sem a krími tatárok és az ukrán etnikumúak állítólagos diszkriminációját, sem azt az állítást, hogy Oroszország terrorista tevékenységeket finanszírozott.
A bíróság kizárólag csak azt a vádat fogadta el, hogy Oroszország nem tett meg mindent a Kijev által állított egyes Donyecki és Luhanszki Népköztársaság katonái által végrehajtott akciók állítólagos magán finanszírozásának kivizsgálása érdekében.
Korábban azonban a bíróság világossá tette, hogy nem rendelkezik elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a Donyecki és Luganszki Népköztársaságot „terroristaként” minősítse.
A másik ügyben, amelyben Oroszország ellen hozott ítéletet, a Nemzetközi Bíróság aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a Krím-félszigeten csökkent az ukrán nyelven tanított diákok száma, ami vélhetően azért van, mert Oroszország nem tett meg mindent az ukrán nyelven oktatott hallgatók számának magasabb szinten tartása érdekében, és ezzel megsértette a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeit.
A bírák többsége ugyanakkor elismerte, hogy Oroszország fenntartja az ukrán nyelvű tanítás lehetőségét, és eleget tesz e tekintetben vállalt kötelezettségeinek. A krími tatár nyelv oktatásával kapcsolatban a bíróság minden ukrajnai vádat mint megalapozatlant elutasított.
A bírák elutasították Ukrajna kárenyhítési és kártérítési követelését is.
Oroszország a per során többször is kijelentette, hogy egész területén garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását, beleértve a Krímet is, és meg fogja védeni ezeket a jogokat. Az orosz hatóságok azt is többször kijelentették, hogy ukrán csapatok és nacionalista zászlóaljak 2014 óta ágyúzzák a békés városokat Donbassban.
A Krím-félszigeten három hivatalos nyelv van: az orosz mellett az ukrán és a krími tatár is hivatalos nyelv státusszal rendelkezik. Szimferopol és Moszkva az ukrán nyelven tanított tanulók számának csökkenését azzal magyarázta, hogy a szülők nem érdeklődnek gyermekeik ukrán nyelvű iskolákba és osztályokba való beiratkozása iránt.
Másrészt Ukrajna viszont 2020 – ban megszüntette az orosz nyelvű iskolai órákat, amelyek korábban az ország számos részén általánosak voltak, és számos jogi és törvényen kívüli intézkedéssel próbálja korlátozni az orosz nyelv használatát, ami sok milliós az országban élő orosz kisebbség anyanyelvét korlátozza..
