Szeptemberben lesz a 23. évfordulója a Wolrd Trade Center ikertornyai elleni 2001. szeptember 11-i támadásoknak. Az USA -t jelentősen megváltoztató (súlyosan eladósító) és olyan távoli országokra, mint Afganisztánra vagy Irakra nézve roppant súlyos következményekkel járó események teljes feltárása és jogi értékelése mindmáig nem történt meg olyan formában, ami esetleg az esemény hivatalos elméletének kritikusait is kielégítené.
Khalid Sheikh Mohammedet vádolják azzal az amerikai hatóságok, hogy ő volt a 2001. szeptember 11-i támadások „főtervezője”, valamint a kommunikáció és a projekt finanszírozása is az ellenőrzése alatt állt. 2003. március 1-jén tartóztatták le a pakisztáni Rawalpindiben.
Egy 2007 júniusában közzétett jelentésében az Európa Tanács különleges nyomozója, Dick Marty azt jelentette, hogy Khalid Sheikh Mohammedet a támadás állítólagos szellemi atyját 2003. március 7-én egy titkos CIA-járaton szállították Kabulból Lengyelországba.
Majd 2009 áprilisában Barack Obama amerikai elnök olyan CIA-dokumentumokat tett közzé, amelyek megerősítik egy titkos lengyel börtön létezését, és igazolják, hogy Mohammedet összesen 183 alkalommal kínozták meg, legfőképpen áramütésekkel.
Mohammed 2004 óta a Guantanamói CIA börtön foglya.
Mohammeddel együtt még kettő gyanúsított van, akiket két évtizede az Egyesült Államok guantánamói különleges börtönében tartanak fogva, nagyon megkérdőjelezhető körülmények között, és természetesen ítélet nélkül.
Ennek az a profán oka, hogy a gyanusitottakkal szemben csak gyanú van, de semmiféle bizonyíték nincs ellenük, amivel bíróság elé lehetne őket állítani. Ez a bizonyíték hiány azonban nem csak a fogvatartásuk jogtalanságára derit fényt, de annak teljes és mértéktelen ésszerűtlenségére és tarthatatlanságára is.
Az amerikai védelmi minisztérium most úgy gondolta, hogy végre áttörést ért el az ügy jogi lezáráshoz, és megszabadul az évente bekövetkező ENSZ elmarasztalásoktól a Guantanamoi foglyok miatt.
A három gyanúsított, valahogyan beleegyezett, hogy vallomást tegyenek. A megállapodás pontos részleteit, különösen azt az ellenértéket, amelyet Khalid Sheikh Mohammednek és két másik gyanúsítottnak ígértek a vallomásaikért, nem hozták nyilvánosságra.
Az Egyesült Államokban hatalmas ellenállás tört ki a megállapodással szemben, különösen a republikánusok, de demokrata körökben is.
Nem azért, mert ez a megközelítés ellentétes a jogállamisággal, a több évtizedes törvénytelen fogvatartással, bizonyított kínzással, és bizonytalan jövővel kierőszakolt vallomással, aminek értéke amúgy nulla alatt van, hanem azért: „mert félő volt, hogy az így kiszabható büntetés nem lenne elég kemény”. Mert a guantánamói foglyoknak még az elmult két évtized után sem akarnak esélyt adni a szabadságra.
James Comer, az amerikai képviselőház felügyeleti és elszámoltathatósági bizottságának elnöke Joe Biden amerikai elnöknek írt nyílt levelében:
„Ön… azt jelzi ellenségeinknek, hogy az Egyesült Államok nem áll készen arra, hogy határozottan lépjen fel azok ellen, akik megtámadják országunkat.”
Amerikai sajtóértesülések szerint a szenátor levelének hátterében az állt, hogy Khalid Sheikh Mohammed a megállapodás révén elkerülhette volna a halálbüntetést. Ez pedig szerinte elfogadhatatlanul enyhe büntetést jelentene a bizonyiték hiányában is – illetve annak ellenére is – fogvatartott Al-Kaidások esetében.
A bírálati hullám hatására az amerikai védelmi minisztérium most meghátrált. Lloyd Austin védelmi miniszter visszavonta a megállapodást.
A Pentagon egy memorandum kibocsátásával jelentette be a döntést, amelyben Austin a megfelelő eljárásra vonatkozó „azonnali hatállyal” felmentette a védelmi minisztérium felügyelőjét. Ugyanakkor ő maga vette át az ügy közvetlen felügyeletét.
Ez azt jelenti, hogy a vádlottak ismét halálbüntetést kaphatnak, de bizonyítékok hiányában ismét távol áll – illetve nem lehetséges – az ügyben a korrekt bírósági tárgyalás lefolytatása.
A cél az alkuval persze az volt, hogy a bizonyítékok hiányát a foglyok vallomásaival hidalják át. A foglyok a szájukba adott vallomásért a halálbüntetés alóli mentességet kapták volna, és esetleges szabadulást a tárgyalás utáni években.
Az ügyre az is éjsötét árnyékot vet, hogy Obama elnök 2011 május 2-án egy gyilkos CIA kommandót küldött Pakisztánba, ahol Osama bin Laden az Al-Kaida nevű terrorszervezet egyik vezére élt a családjával. Vélhető, hogy bin Laden tartózkodási helyét Mohammed árulta el, a szabadon bocsátás reményében. Ez már csak azért is valószínű, mert egyrészt a rejtekhelye szuperül álcázott volt, másrészt az USA bármire hajlandó volt bin Laden elfogásáért.
Az USA az ő elfogása nevében rohanta le korábbi években előbb Irakot, majd Afganisztánt, mondván hogy az ikertornyok elleni támadásokra ő adta ki a parancsot, és azóta ezekben az országokban bujkál holmi barlangok és titkos bázisok mélyén.
Azonban bebizonyosodott hogy bin Laden sosem járt ezekben a barlangokban, hanem békésen éldegélt a családjával Abbotábád egy külső kerületében lévő házában.
Video felvétel készült róla, ahogy 2011 május 2.-án éjjel egy órakor megtámadják a házat az USA különleges (CIA) erői, és végül egy zsoldos egyszerűen megöli bin Ladent, akit hivatlosan soha nem vádoltak meg az ikertornyok elleni merénylettel. (vagyis jog szerint ártatlan volt) A holttestét a kommandósok az USA-ba szállították.
Csak hogy! Bin Ladent ahogy holtan az USA-ba szállították úgy élve is oda szállíthatták volna, hogy bíróság elé állítsák, hiszen megadta magát a CIA zsoldosoknak! A kihallgatása fényt derített volna a 9/11-es merénylet összes körülményére, amiből az USA védelméért felelős szakemberek is okulhattak volna. Ez az információszerzés nyílván életbe vágóan fontos lett volna egy olyan állandó háborúban álló országnak mint az USA. Nem beszélve arról, hogy ma sincs semmilyen bizonyiték arra, hogy az Al Kaida követte volna el a merényletet. Osama bin Laden halála ennek a bizonyitását végleg lehetetlenné tette.
Azonban Barack Obama béke Nobel díjas USA elnök úgy gondolta, hogy a gyilkosság célravezetőbb lesz az ügy lezárására, mert a holtak nem beszélnek, és nem is védekezhetnek az ellenük felhozott vádak ellen.. Minden el van intézve,- mondhatjuk – az Al Kaida volt és kész.
Ordasság volt ez a Béke Nobelestől? Igen az! Miért is a holttestet és nem az élő bin Ladent kellett az USA-ba vinni?? Nos, a rossz nyelvek szertnz azért, mert kínos lett volna sok felső vezetőnek ha beszélni kezd. Azok megvédéséért még ez a nyomozati botrány sem túl nagy ár..
Viszont bin Laden meggyilkoltatása nem csak a szeptember 11.-i merénylet körülményeire borított fátylat, ami a meránylet CIA szálait firtatók hipotéziseit erősíti, de Khalid Sheikh Mohammed és fogolytársai ügyét is hátráltatja. Hiszen a néhai vezérük részletes beismerő vallomása nélkül az ő nyilatkozataik egy fabatkát sem érnek, bármit is mondjanak a merényletről.
Így az ikertornyok elleni támadás valóságos körülményei soha nem lesznek megnyugtatóan feltárva, és a számtalan szakértői nyilatkozattal, és részletes elemzéssel alátámasztott vélekedés, hogy nem a terrortámadás miatt dőltek le a tornyok, és öltek meg 3500 embert – cáfolatlanul maradnak.
A rejtélyt pedig – hogy mitől is omlottak össze a megtámadott földrengés biztos felhőkarcolók, – talán száz év mulva oldja meg néhány lelkes kutató, de nem biztos hogy büszkébbek lehetnek majd rá az amerikaiak, mint amennyire az indián őslakosok lemészárlására lehettek azok….
