Az EU nemzetek feletti végrehajtó uralma és hatalma, amely háborúba, recesszióba és a mezőgazdaság tönkretételébe vezetett bennünket, azt hittem felülmúlhatatlanul rossz, és mint „miniglobalizmusnak” óhatatlanul el kell buknia. Eleget láttam belőle, midőn minden rossz és kijavíthatatlan oldala megmutatkozott az elmúlt évtizedekben ennek a gyakorlati globalizmusnak.
Nem akartam soha egy globális „új világrendben” élni, amely minden népet és nemzetet magában foglal. De az EU borzalmai és rettenetes alkalmatlansága csak megerősítette ezt az elhatározásomat. Bíztam a politikusokban, hogy a globalizmust – épp az EU csődjéből okulva – minden eszközzel megakadályozzák majd. Tévedtem.
Az ENSZ múlt hétvégén New Yorkban tartott konferenciát a „Jövő csúcsai – A cselekvés napjai” címmel. Ezen az ENSZ-csúcson a résztvevők megállapodtak a globális kormányzásról szóló jövőbeli paktumról, ezért 2024 szeptember 22-e a Globális Szégyen Napjaként kerül be a történelembe. Nem csak az enyémbe..
A globális kormányzás átalakítása kapcsán számos politikai területen megszabták az irányt, és nagyon konkrét akciókról is döntöttek. A sajtóközlemény meglehetősen általánosan kijelenti: „A paktum a kérdések széles körét fedi le, beleértve a békét és biztonságot, a fenntartható fejlődést, az éghajlatváltozást, a digitális együttműködést, az emberi jogokat, az egyenlőséget, a fiatalokat és a jövő generációit, valamint a globális kormányzás átalakítását.” A paktumnak azt is biztosítania kell, hogy a nemzetközi intézmények továbbra is hatékonyak maradjanak. António Guterres ENSZ-főtitkár nyitóbeszédében általánosságban beszélt az új lehetőségekről és lehetőségekről: „A Paktum a jövőért, a Globális Digitális Megállapodás és a Nyilatkozat a jövő generációiról új lehetőségek és kiaknázatlan lehetőségek előtt nyitja meg a kaput.”
A szeptember 20-i dátum szerint a leendő paktum 56 oldalas dokumentuma már a csúcs előtt elkészült. A dokumentum azt mutatja, hogy a globális kormányzás átalakítása körüli számos probléma közül az éghajlatváltozás tűnik az egyik kulcskérdésnek. Ez áll a sajtóközleményben:
„Az egész paktum célja a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósításának előmozdítása.”
E tekintetben az új globális szabálynak biztosítania kell, hogy több pénzügyi forrás álljon rendelkezésre az éghajlatváltozás kezelésére és a megújuló energiákba való befektetésre. A Szerződés a 8. oldalon az I. fejezet 9. akciójában kimondja: „Az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések megerősítése”.
Ennek megfelelően minden szerződő felet felszólítanak, hogy 2030-ig megháromszorozzák a globális megújulóenergia-kapacitást. A széntüzelésű energiatermelés további felgyorsult leállítása és a nulla nettó kibocsátású energiarendszerek megvalósítására irányuló globális erőfeszítések felgyorsítása mellett az atomenergia felgyorsított terjeszkedése is kifejezetten szükséges. A globális paktum kimondja: „A nulla és alacsony kibocsátású technológiák felgyorsítása, beleértve többek között a megújuló energiaforrásokat, az atomenergiát, a kibocsátáscsökkentési és -kiküszöbölési technológiákat, mint például a szén-dioxid-leválasztás.”
Különösen a metánkibocsátást világszerte még gyorsabban kell csökkenteni 2030-ig: „A szén-dioxid-mentes kibocsátás felgyorsítása és jelentős csökkentése világszerte, különösen a metánkibocsátás 2030-ra.” A metángáz-csökkentés elsősorban a vidéki mezőgazdaságban az állattenyésztést érintené. De a gazdálkodókat is súlyosan érintené egy másik – az ENSZ-től és politikától független globális világuralom akciója: az ökoszisztémák felgyorsult renaturálódása. Ezt írja erről az ENSZ globális uralomról szóló megállapodása:
„A természet és az ökoszisztémák helyreállítása a Párizsi Megállapodásban meghatározott hőmérsékleti cél elérése érdekében, többek között az erdőirtás és az erdőpusztulás megállítására és visszafordítására irányuló erőfeszítések fokozása révén 2030-ig.”
Ez a nemzetek élelmezési szuverenitásának utolsó megmaradt maradványainak végét jelentené. Az élelmiszer-szuverenitás nemcsak az étkezési kultúrák sokszínűségének megőrzéséhez, hanem a társadalom alapvető szuverenitásához is elengedhetetlen. Csak az a nemzet tudja megőrizni a függetlenségét a globális intézményektől, és más, gyarmatositó szándékú államoktól, amely képes ellátni magát élelemmel !!
Eltekintve attól, hogy a nemzetek és népek minden kultúrája szorosan kapcsolódik az élelmiszer-termeléshez – és ezért az élelmiszer-önrendelkezés megsemmisülése következtében a sokszínű kulturális hagyományok nagymértékben megszűnnek.
Emellett a gazdálkodókat érintik a paktumban meghatározott intézkedések is, amelyek célja a „fosszilis tüzelőanyagok nem hatékony támogatásának megszüntetése”. Szinte az a benyomás alakulhat ki, hogy ennek a globális paktumnak a célja kifejezetten a vidéki mezőgazdaság felváltása valami mással.
Ezen túlmenően a közúti forgalomból származó kibocsátásokat „különféle módon” kell csökkenteni, „a nulla és alacsony károsanyag-kibocsátású járművek gyors bevezetésével”. – ami épp mostanában derült ki hogy világ méretben abszolut fenntarthatatlan és megvalósíthatatlan – de ez a paktumozókat abszolut nem érdekli, vagy csak nem értenek hozzá.
Említést érdemel még a külön elfogadott globális digitális paktum, amely a digitális együttműködés témakörében született:
„A Megállapodást kísérő Global Digital Compact az első átfogó globális keretrendszer a mesterséges intelligencia digitális együttműködésére és irányítására.”
A kifejezett cél az, hogy ne csak minden embert, hanem minden iskolát és kórházat is csatlakoztassunk az internethez. Az online teret biztonságossá kell tenni a kormányok, a technológiai cégek és a közösségi média (állítólag a gyermekek védelmét szolgáló) intézkedéseivel. Ugyanakkor az emberek adatait „nyitottabbá és hozzáférhetőbbé” kell tenni – „nyílt forráskódú adatokra, modellekre és szabványokra vonatkozó megállapodásokkal”. Az „első globális adatkezelési kötelezettségvállalás” megköveteli az országoktól, hogy 2030-ig konkrét lépéseket tegyenek.
Az új ENSZ-paktumról és annak hatásairól jelenleg alig érkeznek hírek a médiában. Miután jelentős ellenállás volt az Egészségügyi Világszervezet világ-járványügyi megállapodásával szemben, a globális újfasiszta elit mostanra elérte az ENSZ „Jövő Paktum”-ával a kitűzött céljait anélkül, hogy nagy felhajtást kellett volna folytatnia a globális dominanciáért a „globális sokkok” esetén.
A jövőre vonatkozó paktum szerint a jövőben koordinálja a nemzetközi választ a „globális sokkoknak” minősített események kezelésére. Az ENSZ-tagok szerződése kimondja: „Elismerjük, hogy koherensebb, együttműködőbb, összehangoltabb és többdimenziós nemzetközi válaszra van szükség az összetett globális megrázkódtatásokra, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének központi szerepét ebben a tekintetben.”
Ez a paktum bizonyított tudományos alapvetésekkel megy szembe mind a CO2 elleni küzdelem, mind a megújuló energiára való átállás (fotovoltaikus, szélturbinás,) mind az elektromos bázisra helyezett közlekedés, mind az ezek alapanyag bázisa tekintetében. Mondhatni: ostoba sarlatánság, amit a sötétzöld újfasiszta elit erőszakolt ki az ENSZ-ben.
De ez a paktum az, amivel – az emberiség ismert történetében az aztékok és az amerikai bölények kiirtása után – a saját tömeges elpusztítását irányozza elő. Illetve erre köt egy alkut önmagával. Legalábbis a zseniális képviselőivel.
A paktum ezért 56 oldal tömény rettenet. Olvasd el ha kíváncsi vagy: A Globális Jövő Paktum további információi és részletei az ENSZ-szerződésben találhatók ITT
