A nehéz fűtőolajjal megrakott, Indiába tartó Eventin nevű tartályhajó januárban zátonyra futott a Balti-tengeren Rügen közelében – mert a hajó összes elektromos rendszere meghibásodott. Ezt követően először vontató hajókkal rögzítették, – ekkor még mindig a tengeri jognak megfelelően,- de ezt követően Szassnitzba vontatták, és ott tartották vissza, és a panamai lobogó alatt közlekedő hajót a német hatóságok egyszerűen „elkobozták”. Legalábbis ezt a nemzetközi jog szerint kalóztámadásnak minősülő akciót ezzel a szóval magyarázzák.
A jogilag alapvetően kétes akciót a német hatóságok azzal „indokolták”, hogy a hajó az „orosz árnyék flotta” része volt, amely állítólag elavult tartályhajókon szállítja az orosz olajat biztosítás nélkül, hogy megkerülje az Európai Uniós szankciókat.
Csak hogy ezzel a nyilatkozattal máris lebukott a gőz erővel fasizálódó, eszeveszetten háborúskodó EU egyik legnagyobb hazugsága ezekkel a tankhajókkal kapcsolatban.
Az „Eventin” (IMO 9308065) tudni illik 2006-ban épült, ezért egyidős a globális viszonylatban átlagosnak tekintett tartályhajó flottával. Dél-Koreában építette a Samsung, MAN B&W motorral rendelkezik, és összességében tipikus, átlagos műszaki fejlettséget és fizikai állapotot mutató példája a jelenleg használatban lévő, a kategóriájába eső hajóknak.
Azt, hogy a német felségvizekre kényszerítés és az EU által kivetett de az ENSZ által nem engedélyezett (ezért törvénytelen) szankciók megsértése miatti „lefoglalás” tartható-e, azt most egy a greifswaldi bíróság előtti perben kell majd bizonyítania a német hatóságnak. De könnyen lehet hogy nemzetközi bíróságon folytatódik az ügy.
Úgy tudni azonban hogy nem volt törvényes az akció, sőt ez a vonatkozó jog szerint egyszerűen kalózkodás, a nemzetközi jog súlyos megsértése. Mi több: banditizmus, és háborús cselekmény a hajót regisztráló állam ellen.
Jelenleg nem világos hogy a pert ki indította: a hajót regisztráló állam, a hajó tulajdonosa (akér cég akár magánszemély) vagy india – a rakomány tulajdonosa -esetleg mindhárom egyszerre. Az utóbbi esetben a súlyos gazdasági és anyagi gondokkal küzdő Németország feltehetően a hajó és rakománya együttes értékét is meghaladó kártérítésre lesz kötelezhető ezért a kalóz kalandért – amit feltehetően Ursula Pfizer Leyen kényszerített ki, az elvakult ruszofób gyűlöletétől vezérelve..
Vagyis a német állami kalózok hiába örültek előre a zsákmánynak, könnyen lehet hogy a kártérítési per miatt rájuk hárul minden felelősség – a politikusok pedig mosni fogják a kezeiket.
Ha pedig az ügyben a teljesen nyilvánvaló kalózkodást a bíróság is megállapítja, Oroszország katonai erővel lesz kénytelen megvédeni a Balti tengeri hajózási útvonalakat az Európai Unió tengeri bűnözőivel szemben.
Lehet hogy a Balti tenger mégis égni fog?
