Az Európai Parlamenti választásokon
a Magyar Szocialista Párt súlyos vereséggel felérő módon
szerepelt, s csupán egyetlen képviselőt küldhet az EP-be. A
mainstream média ezt a párt „halálhíre”-ként értékelte és
kommunikálta, noha a párt mint szervezet koránt sem szünt meg. Az
évek óta tartó lejtmenete azonban joggal veti fel a kérdést,
hogy ez az egykor jobb napokat látott, lényegesen nagyobb
társadalmi támogatást élvező formáció voltaképp ezzel a
választási eredménnyel merre is indul majd tovább: a társadalom
felé, vagy valamelyik befogadónak látszó másik ellenzéki
formáció torkába hajtja a fejét, hogy az egyszerűen szőröstől
bőröstől lenyelje.
a Magyar Szocialista Párt súlyos vereséggel felérő módon
szerepelt, s csupán egyetlen képviselőt küldhet az EP-be. A
mainstream média ezt a párt „halálhíre”-ként értékelte és
kommunikálta, noha a párt mint szervezet koránt sem szünt meg. Az
évek óta tartó lejtmenete azonban joggal veti fel a kérdést,
hogy ez az egykor jobb napokat látott, lényegesen nagyobb
társadalmi támogatást élvező formáció voltaképp ezzel a
választási eredménnyel merre is indul majd tovább: a társadalom
felé, vagy valamelyik befogadónak látszó másik ellenzéki
formáció torkába hajtja a fejét, hogy az egyszerűen szőröstől
bőröstől lenyelje.
A párt rossz szereplési sorozata a
gyakorlatban 2006-ban indult el, a híres „öszödi beszéd”
kiszivárgásával, ahol a kormányfő – Gyurcsány Ferenc – azt
találta mondani hogy hazudtak a társadalomnak. Azt beszámítva a
beszéd el nem hangzott, a kormányfő által elnyelt, elhallgatott
részébe, hogy a párt akkor már másfél évtizede hazudott a
választóinak, és csak a tömörülés személyi érdekeit
képviselte (a lakosságét, a szavazóiét viszont csak elvétve),
ez teljesen igaz beszéd, és megállapítás volt. Hiszen az MSZP a
rendszerváltás előestéjén nem a munkások politikai
érdekképviseletére, hanem az állampárt II. és III. vonalának
politikai átmentésére alakult, jellemzően gyárigazgatók, a
pártállam gazdasági és politikai csúcsvezetőinek részvételével.
Ezért ez a formáció teljesen alkalmatlan volt a lakosság hatékony
védelmére a kapitalizmussal szemben, hiszen a párt vezetői saját
maguk voltak az igazi „új kapitalisták”.
gyakorlatban 2006-ban indult el, a híres „öszödi beszéd”
kiszivárgásával, ahol a kormányfő – Gyurcsány Ferenc – azt
találta mondani hogy hazudtak a társadalomnak. Azt beszámítva a
beszéd el nem hangzott, a kormányfő által elnyelt, elhallgatott
részébe, hogy a párt akkor már másfél évtizede hazudott a
választóinak, és csak a tömörülés személyi érdekeit
képviselte (a lakosságét, a szavazóiét viszont csak elvétve),
ez teljesen igaz beszéd, és megállapítás volt. Hiszen az MSZP a
rendszerváltás előestéjén nem a munkások politikai
érdekképviseletére, hanem az állampárt II. és III. vonalának
politikai átmentésére alakult, jellemzően gyárigazgatók, a
pártállam gazdasági és politikai csúcsvezetőinek részvételével.
Ezért ez a formáció teljesen alkalmatlan volt a lakosság hatékony
védelmére a kapitalizmussal szemben, hiszen a párt vezetői saját
maguk voltak az igazi „új kapitalisták”.
 |
| Horn Gyula: „Felépítettük a kapitalizmust!” |
A párt támogatásának relatív
nagyságát emellett az a választói várakozás okozta, hogy az MSZP
valódi baloldali pártként, a baloldali értékrend alapján
politizál majd mind kormányon, mind pedig ellenzékben. Ez
kollektív tévedés volt, hiszen a Körösényi kutatás már
1996-ban bebizonyította, hogy a „szabadon választott”
parlamentbe gyakorlatilag csak a liberális értékrendet valló
pártok kerültek be, a nemzeti konzervatívizmust (némi Horthysta
szélsőjobboldali bukhéval keverten) megjeleníteni akarók
mellett. A munkásosztály (bérből és fizetésből élők) és a
kialakulóban lévő prekariátus politikai érdekvédelme
gyakorlatilag már ekkor elveszett a politikai közéletből.
nagyságát emellett az a választói várakozás okozta, hogy az MSZP
valódi baloldali pártként, a baloldali értékrend alapján
politizál majd mind kormányon, mind pedig ellenzékben. Ez
kollektív tévedés volt, hiszen a Körösényi kutatás már
1996-ban bebizonyította, hogy a „szabadon választott”
parlamentbe gyakorlatilag csak a liberális értékrendet valló
pártok kerültek be, a nemzeti konzervatívizmust (némi Horthysta
szélsőjobboldali bukhéval keverten) megjeleníteni akarók
mellett. A munkásosztály (bérből és fizetésből élők) és a
kialakulóban lévő prekariátus politikai érdekvédelme
gyakorlatilag már ekkor elveszett a politikai közéletből.
Ezzel a liberális- jobboldali
hegemóniával az új politikai osztály gyakorlatilag kasztrálta a
politikai életet, amiben óriási szerepe volt a médiának is. A
parlamenti pártok holdudvarához tartozó média guruk meglehetősen
önkényesen húztak a pártok közt egy horizontális vonalat, ami
ma is meghatározza a politikai tér alsó és felő régióját
(parlamenti és parlamenten kívüli pártok). Az új, liberális
médiában így már évtizedek óta nem jelenik meg a
rendszerkritikus pártokkal kapcsolatban semmilyen lényeges
információ Azzal a hivatkozással, hogy „mert az olvasókat ezek
a pártocskák nem érdeklik”. (A média jóvoltából többnyire
azt se tudják hogy ezek „vannak”, és azt sem, hogy az
információáramlásból kizártak között a baloldali pártok a
baloldali értékrendszer kizárólagos őrzői ma is.) Valójában a
parlamenti pártok iránti közönségérdeklődés szándékos,
mesterséges megszüntetését hajtották végre, aminek kifejezett
célja volt a baloldali értékrenddel kapcsolatos tudatlanság
gerjesztése, és a liberális világnézet kizárólagos
terjesztése.
hegemóniával az új politikai osztály gyakorlatilag kasztrálta a
politikai életet, amiben óriási szerepe volt a médiának is. A
parlamenti pártok holdudvarához tartozó média guruk meglehetősen
önkényesen húztak a pártok közt egy horizontális vonalat, ami
ma is meghatározza a politikai tér alsó és felő régióját
(parlamenti és parlamenten kívüli pártok). Az új, liberális
médiában így már évtizedek óta nem jelenik meg a
rendszerkritikus pártokkal kapcsolatban semmilyen lényeges
információ Azzal a hivatkozással, hogy „mert az olvasókat ezek
a pártocskák nem érdeklik”. (A média jóvoltából többnyire
azt se tudják hogy ezek „vannak”, és azt sem, hogy az
információáramlásból kizártak között a baloldali pártok a
baloldali értékrendszer kizárólagos őrzői ma is.) Valójában a
parlamenti pártok iránti közönségérdeklődés szándékos,
mesterséges megszüntetését hajtották végre, aminek kifejezett
célja volt a baloldali értékrenddel kapcsolatos tudatlanság
gerjesztése, és a liberális világnézet kizárólagos
terjesztése.
Ebben a szellemi pangásban és züllésben az
MSZP évtizedekig hirdette magát a baloldal kizárólagos
képviselőjének, amit a média szorgos munkával alá is
támasztott. Annak ellenére persze, hogy kormányon minden esetben a
társadalom és államromboló Williamsoni neoliberális gazdasági
rendszert építette, és markánsan támogatta annak szereplőit az
általa állítólag képviselt munkásosztály legalapvetőbb
érdekeivel szemben is. A 2008-as pénzpiaci válság azonban sokak
szemét felnyitotta, az MSZP-re hamarosan rákerült az „álbaloldal”
jelző, ami ezt a társadalmi ébredést aposztrofálta.
MSZP évtizedekig hirdette magát a baloldal kizárólagos
képviselőjének, amit a média szorgos munkával alá is
támasztott. Annak ellenére persze, hogy kormányon minden esetben a
társadalom és államromboló Williamsoni neoliberális gazdasági
rendszert építette, és markánsan támogatta annak szereplőit az
általa állítólag képviselt munkásosztály legalapvetőbb
érdekeivel szemben is. A 2008-as pénzpiaci válság azonban sokak
szemét felnyitotta, az MSZP-re hamarosan rákerült az „álbaloldal”
jelző, ami ezt a társadalmi ébredést aposztrofálta.
A soron következő parlamenti
választáson az ébredező társadalom gyakorlatilag „megbüntette”
az MSZP-t, és 2/3-os többséget adott orbánnak és a Fidesznek.
(Meg kell jegyezni, hogy orbán ebben a választási kampányban
markáns baloldali retorikával korteskedett, ami elhitette az
emberekkel, hogy az orbán éra a társadalmi jólétet hozza majd
el.)
választáson az ébredező társadalom gyakorlatilag „megbüntette”
az MSZP-t, és 2/3-os többséget adott orbánnak és a Fidesznek.
(Meg kell jegyezni, hogy orbán ebben a választási kampányban
markáns baloldali retorikával korteskedett, ami elhitette az
emberekkel, hogy az orbán éra a társadalmi jólétet hozza majd
el.)
2010-ben, az MSZP csúfos vereségével
végződött parlamenti választás éjszakáján a párt vezetőitől
két fontos nyilatkozat hangzott el.
végződött parlamenti választás éjszakáján a párt vezetőitől
két fontos nyilatkozat hangzott el.
Az egyiket Lendvai Ildikó tette, aki
váltig állította, hogy a társadalmi és gazdasági mélyrepülést
az okozta, hogy a (az EU szociális államaiban megszokott) vegyes
gazdasági és szociális rendszer az MSZP szerint nem működőképes,
(ez egyértelműen a neoliberalizmus feltétel nélküli elfogadása
és annak felsőbbrendűségének kinyilvánítása volt) valamint
hogy az MSZP választói hagyták magukat becsapni (vagyis egy
„puha” neoliberális pártról átszavaztak egy ”kemény”
neoliberális pártra)
váltig állította, hogy a társadalmi és gazdasági mélyrepülést
az okozta, hogy a (az EU szociális államaiban megszokott) vegyes
gazdasági és szociális rendszer az MSZP szerint nem működőképes,
(ez egyértelműen a neoliberalizmus feltétel nélküli elfogadása
és annak felsőbbrendűségének kinyilvánítása volt) valamint
hogy az MSZP választói hagyták magukat becsapni (vagyis egy
„puha” neoliberális pártról átszavaztak egy ”kemény”
neoliberális pártra)
Ez a nyilatkozat a baloldali, politikailag
alapfokon képzett embernek egyaránt volt felháborító, és egyben
elégtétel is, hiszen az MSZP ezzel a nyilatkozattal megerősítette
az „álbaloldal” minősítést, és markánsan besorolta magát a
neoliberálisok közé, amit eladdig bőszen tagadott.
alapfokon képzett embernek egyaránt volt felháborító, és egyben
elégtétel is, hiszen az MSZP ezzel a nyilatkozattal megerősítette
az „álbaloldal” minősítést, és markánsan besorolta magát a
neoliberálisok közé, amit eladdig bőszen tagadott.
 |
| Lendvai Ildikó: „A vegyes gazdasági rendszer működésképtelen” |
A másik, nem különben fontos nyilatkozatot Kovács László tette, aki azt mondta: „az
elkövetkező évek alatt meg fogjuk tanulni, milyennek kell lennie a baloldali politikának, hogy kell baloldalinak lenni”
elkövetkező évek alatt meg fogjuk tanulni, milyennek kell lennie a baloldali politikának, hogy kell baloldalinak lenni”
Ez a kijelentés annak őszinte beismerése volt, hogy az MSZP nem baloldali politikát folytatott, hanem neoliberálist, aminek lelkes előmozdítója volt a koalíciós partnerük, az SZDSZ is. Azonban a legfontosabb, a választóik becsapása miatti bocsánatkérés – ami minimum elvárható lett volna annyi év után – mind a két nyilatkozó mondókájából kimaradt. Az MSZP nagyjai ma sem éreznek semmi féle személyes felelősséget a történtekért.
 |
| Kovács László: „most majd megtanuljuk hogy kell baloldalinak lenni” |
A
társadalom a 2010-es büntető szavazás után azonban hamar
ráeszmélt arra, hogy orbán és pártja a jogállamra, és a
maradék nemzeti vagyon megszerzésére tör, így az MSZP
támogatottsága ismét a mai kormánypártéval azonos szintre nőtt.
Annak ellenére is, hogy bizonyos lehetett mindenki benne, hogy a
párt a tanulási folyamaton – ami valódi baloldalivá tehette
volna – még nem eshetett át. Ebben a helyzetben lett volna
lehetősége ugyan az MSZP-nek a stílus,- és politikai váltásra, de
ez rendre elmaradt a vezető köreivel kapcsolatban kirobbant
botrányok miatt. Azt a fontos tanúságot, hogy a baloldali pártokban
nem túl hitelesek a milliárdos vezetők, – sőt még a
multimilliomosok sem – a párt nem vonta le, így sem a
vezetőségében, sem az ideológiai hátterében nem jelentek meg a
munkavállalók és a munkavállalói abszolút érdekeket
megtestesítő értékek.
társadalom a 2010-es büntető szavazás után azonban hamar
ráeszmélt arra, hogy orbán és pártja a jogállamra, és a
maradék nemzeti vagyon megszerzésére tör, így az MSZP
támogatottsága ismét a mai kormánypártéval azonos szintre nőtt.
Annak ellenére is, hogy bizonyos lehetett mindenki benne, hogy a
párt a tanulási folyamaton – ami valódi baloldalivá tehette
volna – még nem eshetett át. Ebben a helyzetben lett volna
lehetősége ugyan az MSZP-nek a stílus,- és politikai váltásra, de
ez rendre elmaradt a vezető köreivel kapcsolatban kirobbant
botrányok miatt. Azt a fontos tanúságot, hogy a baloldali pártokban
nem túl hitelesek a milliárdos vezetők, – sőt még a
multimilliomosok sem – a párt nem vonta le, így sem a
vezetőségében, sem az ideológiai hátterében nem jelentek meg a
munkavállalók és a munkavállalói abszolút érdekeket
megtestesítő értékek.
Jól jelzi ezt Újhelyi és Szíjjártó
médianyilvánosság előtt zajlott beszélgetése, amiben Újhelyi
dicsérte a Fidesz és orbán népnyúzó gazdaságpolitikáját, és
kijelentette hogy az MSZP ha kormányra kerül, nem is akar azon
változtatni. Ezt egy újabb választási vereség követte, pedig az
MSZP már ekkor is teljes mellbedobással támogatta az ellenzéki
összefogást a kormány megdöntésére.
médianyilvánosság előtt zajlott beszélgetése, amiben Újhelyi
dicsérte a Fidesz és orbán népnyúzó gazdaságpolitikáját, és
kijelentette hogy az MSZP ha kormányra kerül, nem is akar azon
változtatni. Ezt egy újabb választási vereség követte, pedig az
MSZP már ekkor is teljes mellbedobással támogatta az ellenzéki
összefogást a kormány megdöntésére.
 |
| Újhelyi István: „Nem változtatunk a Fidesz gazdaságpolitikáján ha kormányra kerülünk” |
A 2014-es vereség után az MSZP tábor
olvadni kezdett, ami részint a párt választási sikertelenségének
és részint a politikai arculat hitelvesztésének szólt. A párt
vezetése ekkor döntött úgy, hogy elmélyíti a szövetségeseivel
való kapcsolatot, Csak hogy a kapcsolatépítés valahol nagyon
elromlott, mivel – főképp az arra alkalmatlan, harcképtelen
vezetők, és a liberális, tőkéspárti utóízű nyilatkozatok
miatt – az MSZP szatelit párttá alakult, de nem egy párt, hanem
minden vele szövetséges párt szatelitjévé. Elérkezett az a nap
is, amikortól a párt már a saját belső döntéseit is képtelen
volt meghozni a „szövetségesek” hozzájáruló bólogatása
nélkül. (Volt ebben a pártnak korábbról is hasonlóan elvtelen
és nevetséges gyakorlata, pl. Medgyessy Péter miniszterelnök
megbuktatásával kapcsolatban)
olvadni kezdett, ami részint a párt választási sikertelenségének
és részint a politikai arculat hitelvesztésének szólt. A párt
vezetése ekkor döntött úgy, hogy elmélyíti a szövetségeseivel
való kapcsolatot, Csak hogy a kapcsolatépítés valahol nagyon
elromlott, mivel – főképp az arra alkalmatlan, harcképtelen
vezetők, és a liberális, tőkéspárti utóízű nyilatkozatok
miatt – az MSZP szatelit párttá alakult, de nem egy párt, hanem
minden vele szövetséges párt szatelitjévé. Elérkezett az a nap
is, amikortól a párt már a saját belső döntéseit is képtelen
volt meghozni a „szövetségesek” hozzájáruló bólogatása
nélkül. (Volt ebben a pártnak korábbról is hasonlóan elvtelen
és nevetséges gyakorlata, pl. Medgyessy Péter miniszterelnök
megbuktatásával kapcsolatban)
Még a legfelháborodottabb választók
sem lepődtek meg tehát akkor, amikor 2018-ban az MSZP előzékenyen
tolta be minden szövetségese jelöltjét a parlamentbe a saját
jelöltjei előtt a Nagy (neo)Liberális Összefogás jegyében
aminek ötlete az internetes közösségi oldalak „lakossági
szakértői”-től származott, akik végül nem mentek el
szavazni….
sem lepődtek meg tehát akkor, amikor 2018-ban az MSZP előzékenyen
tolta be minden szövetségese jelöltjét a parlamentbe a saját
jelöltjei előtt a Nagy (neo)Liberális Összefogás jegyében
aminek ötlete az internetes közösségi oldalak „lakossági
szakértői”-től származott, akik végül nem mentek el
szavazni….
Ezzel az MSZP arcvesztése végképp befejeződött,
az idei EP választás csak ennek a végeredményét volt hivatott
lepecsételni.
az idei EP választás csak ennek a végeredményét volt hivatott
lepecsételni.
Ez az arcvesztés persze nem a vég, csak egy
útelágazás a párt történelmében. Azt a kérdést kell
megválaszolni a tagságának, és támogatóinak, hogy a párt
megtartsa-e a „szocialista” jelzőt, és ragaszkodjon -e a
politikai önmeghatározásához, miszerint baloldali volna.
útelágazás a párt történelmében. Azt a kérdést kell
megválaszolni a tagságának, és támogatóinak, hogy a párt
megtartsa-e a „szocialista” jelzőt, és ragaszkodjon -e a
politikai önmeghatározásához, miszerint baloldali volna.
Ha a párt nevéből kimarad a
szocialista jelző, minden különösebb egyéb változtatás nélkül
is fényes karrier vár a pártra a parlament liberális mezőnyében.
(A liberálisok jobboldaliak!!)
szocialista jelző, minden különösebb egyéb változtatás nélkül
is fényes karrier vár a pártra a parlament liberális mezőnyében.
(A liberálisok jobboldaliak!!)
Ha azonban a párt ragaszkodik a
baloldalisághoz, akkor először is ki kell evickélnie a liberális
mezőnyből a baloldali politikai mezőnybe, ami most teljesen üres
a parlamentben. Ezt persze drasztikus személycserék nélkül alig
ha teheti meg, de a sikeres végrehajtására reményt adhat, hogy
ehhez akár „importálhat” is a parlamenten kívüli baloldali
térből megfelelő embereket, akik pontosan tudják milyenek a majd
másfél millió minimálbéres magyar dolgozó, és a szintén több
mint egymilliós prekariátus tömeg életérzései, és hétköznapjai.
Aminek pontos és beható ismerete nélkül alig ha lehet annak
javítását képviselni!
baloldalisághoz, akkor először is ki kell evickélnie a liberális
mezőnyből a baloldali politikai mezőnybe, ami most teljesen üres
a parlamentben. Ezt persze drasztikus személycserék nélkül alig
ha teheti meg, de a sikeres végrehajtására reményt adhat, hogy
ehhez akár „importálhat” is a parlamenten kívüli baloldali
térből megfelelő embereket, akik pontosan tudják milyenek a majd
másfél millió minimálbéres magyar dolgozó, és a szintén több
mint egymilliós prekariátus tömeg életérzései, és hétköznapjai.
Aminek pontos és beható ismerete nélkül alig ha lehet annak
javítását képviselni!
Szerencsére az MSZP-ben még vannak valódi baloldali harcosok.
 |
| Bangóné Borély Ildikó, aki jelenleg az egyetlen szóra érdemes államférfi a Magyar Parlamentben, és ehhez méltó módon, harcos amazonként védelmezi a munkásokat, a családokat, a nőket, és gyerekeket, akik az orbáni magánállam primer áldozataivá váltak. |
és
 |
| Szanyi Tibor, akinek olykor olyan kérges a modora, mint egy culáger tenyere, de a baloldali elkötelezettsége vitathatatlan tény, – nem véletlenül szúrja a szemét a legtöbb jobboldalinak minden egyes megszólalása, vagy megmozdulása. |
Bármelyik mellett is döntene a
párt – döntenie kell. A párt megszűnése, vagy a feltartott
kézzel hátralépés lehet hogy néhány ember érdekeit szolgálná
ugyan a maradék MSZP-ben, és a vele szövetséges liberális
pártokban, de ugyan akkor olyan trófeát adna orbán kezébe,
amivel az – ügyes kommunikációval – a saját ordas rendszerét
tudná legitimálni. Ez társadalmilag elfogadhatatlan. Vagyis a mai
szereplőknek nincs kiszállás a „mókuskerékből”, a pártot
bármi áron meg kell menteni, fel kell állítani, s hogy melyik
politikai oldalra, az most teljesen mellékes!
párt – döntenie kell. A párt megszűnése, vagy a feltartott
kézzel hátralépés lehet hogy néhány ember érdekeit szolgálná
ugyan a maradék MSZP-ben, és a vele szövetséges liberális
pártokban, de ugyan akkor olyan trófeát adna orbán kezébe,
amivel az – ügyes kommunikációval – a saját ordas rendszerét
tudná legitimálni. Ez társadalmilag elfogadhatatlan. Vagyis a mai
szereplőknek nincs kiszállás a „mókuskerékből”, a pártot
bármi áron meg kell menteni, fel kell állítani, s hogy melyik
politikai oldalra, az most teljesen mellékes!
Sok sikert!
PS: a párt vezetőinek nem kell elkeseredni, mert a párt nem egy magáncég, ahol a szakmai alkalmatlanság miatt azonnali kirúgás jár. Itt a jelek szerint van második, harmadik és sokadik esély is..
