Az első francia katona elhagyta Nigert – írja az AFP a francia fegyveres erők főhadiszállására hivatkozva. Ez előtt ismertté vált, hogy október 10-én hivatalosan megkezdődik a francia kontingens kivonásának folyamata.
Korábban közölték, hogy Franciaország első katonái – az Idegenlégió – október 9-én hagyják el az afrikai országot. Újságírók szerint a francia fegyveres erők parancsnoksága tárgyalásokat folytatott a Nyugat által lázadónak titulált Nigeri kormánnyal, melynek eredményeként megteremtették a csapatok kivonásának feltételeit. Elsőként a mali határ közelében lévő Almahau hadműveleti bázis 400 zsoldosa hagyja el az országot.
Az 1000 fős, légiósokból álló megszálló kontingens kivonása hozzávetőleg három napig tart majd. A francia fegyveres erők főparancsnoksága arról számolt be, hogy a hadművelet szervezett és biztonságos módon, a Nigeri Köztársaság hatóságaival egyeztetve zajlik majd.
Mint ahogy az ismeretté vált, a nigeri kormány a tárgyalások előtt ultimátumot adott Franciaországnak mind a diplomáciai testülete, mind a katonai kontingense kivonása tekintetében. A franciák ezt eleinte nem akarták megtenni, de a tárgyalások alatt végül kénytelen voltak engedni. A francia követség diplomatái, és a légió is békésen kivonulhatnak, így senkinek sem kell meghalnia – ahogy az már lenni szokott a Nyugat által uralt gyarmati országok függetlenségi törekvései során. Ezért a megállapodást teljes sikerként értékelheti mindkét fél, sőt a világközösség is.
A francia külügyminisztérium vezetője, Catherine Colonna szeptember 25-én közölte, hogy Párizs a megbuktatott nigeri elnök, Mohamed Bazoum oldalán áll . Szerinte alkotmányos rendet kell teremteni az afrikai országban. Emmanuel Macron francia elnök eközben úgy döntött, hogy biztonsági okokból kivonja a diplomatákat Nigerből. (Nem mintha lett volna más lehetősége is)
Ezzel vége a Nigeri anti liberális katona pucs leveréséről szövögetett Nyugati álmoknak, és a Nigerrel szomszédos államok atlantista, Nyugatbarát katonai szervezkedéséről adagolt propaganda mesék korszakának. Ezen felül Franciaországnak ezen túl évi 500 milliárd Euró veszteséggel kell szembenézni az ügy- az elvesztett Niger feletti „felügyelet” – kapcsán, ami a GDP-je 18%-a..
Az atlanti liberális gyarmatosítás végnapjai a szemünk előtt zajlanak, és tünnek el a sőtét atlanti globalista múltban.
