Ali Khamenei iráni legfelsőbb vezető kijelentette: Ha Izrael úgy dönt, hogy belép Gázába, azt az ellenállás vezetői a megszálló katonák nagy temetőjévé változtatják. Nem szabad „elvárni”, hogy Irán visszatartsa a fegyvereseket, ha Izrael gázai támadásai folytatódnak.” – jelentette az Al Jazeera.
Bár egyes szakértők szerint ez a kijelentés inkább egy egyfajta „belpolitikai posztolás”, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy Izrael és Irán között a közvetlen konfrontáció nem csupán feltételezhető. A két állam között ugyanis évtizedek óta „árnyékháború” van a szárazföldön, a levegőben és a tengeren. Az elmúlt öt évben pedig, az iráni nukleáris program előrehaladása közepette a háború felerősödött. A támadások megnövekedett tempója kontrollált eszkalációnak tűnt, és mindkét fél azt hitte, hogy megvan a hatalma és képessége meghúzni a határt, mielőtt az ellenségeskedés túl veszélyessé válna. A gázai háború megzavarja ezt az amúgy is kényes számítást mindkét oldalon. Minél tovább tart ugyanis a konfliktus, (nincs tényleges győztes) az annál inkább csökkenti a támadások mérséklésre – a befejezésre – való ösztönzést, és növeli az izraeli-iráni konfliktus kockázatát- különösen a most kitört izraeli- palesztin konfliktus hátterében.
A jelenlegi háború kezdete előtt mindkét fél magabiztosnak tűnt, hogy el tudja kerülni az eszkalációt. Irán katonai válasza az Egyesült Államok és Izrael provokációira – ideértve a Quds Force parancsnoka, Kasem Szulejmáni 2020 januári meggyilkolását és az izraeli szíriai és iráni csapásokat – rendre elmaradt. Az izraeli vezetők ezt az ijedtnek látszó magatartást úgy értelmezték, hogy sikeresen elrettentették Iránt egy szélesebb körű konfliktus kezdeményezésétől. Ezért Izrael Iránnal kapcsolatos feltételezései egyre inkább hasonlítottak a mostani háború előtti feltételezéseihez a gázai Hamászról: Izrael úgy gondolta, hogy időnként leronthatja ellenfele katonai képességeit anélkül, hogy komoly megtorlást vagy szélesebb körű háborút kockáztatna. A Hamasz viszonylatában nagyot tévedett – a jövő titka hogy Irán viszonylatában is ez a roppant halálos tévedése áll fenn vagy sem.
Az USA az izraeli – palesztin konfliktus kitörésekor sietve figyelmeztette Iránt, hogy ha az belép az Izraeli- palesztin konfliktusba, akkor válaszcsapást fog mérni Iránra. Ezt nyomatékosítandó vezényelt a térségbe két repülőgép hordozót is, valamint a NATO mozgósitotta a görög haditengeészet hajóit is.
Nem figyelmeztett azonban számtalan más országot és csoportot, ami máris támogatást ajánlott a Hamasznak és a Hezbollahnak is. Utóbbi sokkal fejlettebb katonai eszközökkel és képességekkel rendelkezik mint az október 7.-i terrortámadást végrehajtó Hamas.
Ezen felül a gázai kórházrobantást Iránon kívül Bahrein, Egyiptom, Jordánia, Marokkó, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, és Jemen is az izraeli hadsereg számlájára írja – ami miatt sértődöttséget érez USA kormánya, mivelhogy ő „megmondta hogy ez tévedés”. Aggasztó viszont hogy ezek között az országok között van akinek régi sérelmei vannak Izraellel szemben, és elérkezettnek láthatják az időt a törlesztésre. Erre csak Iránban eddig több mint 3 millióan jelentkeztek, hogy végül is fegyverrel szerezzenek elégtételt az arab világnak.
Vagyis Khomeini vagy a saját népének „posztolt”, vagy pedig nem, a szavai mögött nagyon súlyos tények állnak. A legjobb ha komolyan veszi őket Izrael, az USA és a NATO is.
Antiglobalista komment: Ezt jó lenne ha itt hagynák abba a srácok, amíg csak lehet..
