Itt az ideje, hogy Amerika csatlakozzon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz- irja a Foreign Affairs. Mert hogy szerinte (is) „Putyin felelősségre vonásához többet kell felkínálni a bíróságnak, mint pusztán hírszerzést.”
Idén júliusban Joe Biden amerikai elnök arra utasította kormányát, hogy kezdje meg az információk megosztását a Nemzetközi Büntetőbírósággal, az Ukrajnában, az orosz hadsereg által elkövetett atrocitásokkal kapcsolatos nyomozásához. (Az ukrán nácik bizonyított háborús gaztettei nem számítanak továbbra sem) .
Meglepő döntés volt: az Egyesült Államok nem tagja az ICC-nek, és az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma hónapokig szembehelyezkedett azzal az ötlettel, hogy segítse ezt az ICC-vizsgálatot. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ezzel az ötlettel egy csúszós lejtőre lépnek, ami egy napon az Egyesült Államok, vagy a katonai és hírszerző állománya elleni büntetőeljárásokhoz vezethet.
A Pentagon aggodalmai tény, hogy nem alaptalanok, A II. világháború befejezése után az USA nem tette le a fegyvert, hanem tovább háborúskodott. Korea, Vietnam, Irak, Afganisztán és Szíria mindenki előtt ismert helyszínei az USA háborúinak. De ezek mellett a számtalan kisebb akciója – pl Panama -egy állandóan háborúban álló, felettébb agresszív államot tár elénk. S mint ilyen, bizonyos hogy követett is el olyan tetteket a harctereken, és az általa a liberális demokrácia nevében megszállt területeken, ami távolról sem fér bele a nemzetközi jogba, a harc törvényeinek kereteibe, az emberi jogok durva megsértéséről már nem is beszélve.
Égbekiáltó példa erre a Guantanamoi fogolytábor, az Abu Ghraib börtön, a Lengyelországi és Cseh országi titkos CIA börtönök, amiket a „terrorizmus elleni harc” nevében hoztak létre, mert ezek valójában rosszabbak, és embertelenebbek még a néhai német nácik lágereinél is. Ugyanis ezek nem egyszerűen a foglyok fizikai megsemmisítésére szolgálnak, mint a néhai német táborok, – még ha ugyan olyan titkosak is – hanem a fogvatartottak napi rendszerességű, brutális kínzására, amibe sokan iszonyatos szenvedések között bele is halnak. S ezt a demokrácia, és az emberi jogok felkent szent védelmezője, az USA kormánya tervei, és engedélye alapján teszi, a néhai náciknál sokkal aljasabb amerikai hadsereg személyzete.
Ezek az esetek nyilván az ICC érdeklődési körébe esnek, de eddig ezekben az ügyekben az USA tagsága hiányában soha nem vizsgálódhatott.
Erre mondják epésen a szakértők az augusztusi döntés kapcsán, hogy az USA politikai fegyvert csinált az ICC-ből az ellenségei ellen, aminek ő maga semmiképp nem hajlandó eléállni abban a tudatban sem, hogy az állítólag csak a rosszakat lövi le.. (Többek között ennek a politika játszmának, a kettős mérce alkalmazás veszélye miatt nem csatlakozott az ICC-hez sem Oroszország, sem Kína, és még több más ország sem.) A jelenlegi döntés, hogy az USA hírszerzés álljon be az ICC mögé, az ukránoktól szerzett információkkal, tulajdonképpen nem más. mint az új politikai fegyver élesítése Oroszország ellen, akkor is ha a töltetnek használt infók többnyire csak megalapozatlan propaganda hazugságok, amik vissza is üthetnek az USA-ra és kormányára.
De úgy tűnik, hogy a Fehér Ház és a Kongresszus is félreértette a Pentagon aggályait, mert *augusztusban Biden támogatásával a Kongresszus elfogadta a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a kormányt az ukrajnai háborúval kapcsolatos amerikai hírszerzési információk megosztására az ICC ügyészeivel.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az USA jó példával elöl járva, a nagyhatalmak közül elsőként aláveti magát a hágai ítélő testület jog hatalmának, mert azt az említett okok miatt ezt nyilván nem teheti meg. Csupán annyi történik, hogy Joe Biden elaggott, és kissé szenilis USA elnök vezetésével az USA, mint az ismert univerzum legnagyobb agresszora, éppen a pofonok erdejét célozta meg a nemzetközi diplomáciai világában, aminek nem mellesleg a talaja is roppant mocsaras, és veszélyes. Ráadásul ezt a szekciót nem is ismeri, és erőszakal soha nem lehet kijutni belőle! Vagyis a kilátások igen negatívak.
Annál is inkább, mert az ilyen nyílt képmutatás aláássa a hágai bíróságnak a legitimitását, és tovább ront a helyzetén, mivel már most is a teljes nevetségessé válás ellen kénytelen küzdeni. IgY nehéz lesz bebizonyítania a világnak, hogy képes működtetni az igazságszolgáltatást, és valódi eredményeket tud elérni.
Az ICC-nek persze segítségre van szüksége az ukrajnai visszaélésekre vonatkozó bizonyítékok összeállításában, ez nem vitás.. De a szomorú igazság az, hogy amíg az Egyesült Államok kívül marad a joghatalmán, az általa adott, Ukrajnával kapcsolatos „segítség” rontani fogja a bíróság hírnevét és legitimitását. Könnyen megeshet az is, hogy a testület jelenlegi tagjai a saját jó hírük védelmében egyszerűen elhagyják a bíróságot, s az utánuk jövők már nyilatan is csak eszközei lesznek – jó pénzért – az USA céljainak, s nem legitim bírái a háborús bűncselekmények elkövetőinek, azok nemzetiségétől függetlenül.
Istennél a kegyelem.
