„Bármi legyen is a végső cél, a gázai övezet Izrael általi kollektív pusztítása mély erkölcsi problémákat vet fel. De még pusztán stratégiai szempontok alapján is világosan látszik, hogy Izrael megközelítése kudarcra van ítélve” – írja a lap.
Azt az izraeli hadsereg is elismeri, hogy sokkal több civilt ölt meg a gázai invázió során, mint ahány Hamasz harcost sikerült megölnie vagy elfognia. Csak hogy ez kimeríti a népírtás és emberiség elleni bűncselekmény fogalmát! Különösen azért, mert a mintegy 16 ezer áldozatból 6 ezer a gyermek, 5 ezer a nő, a kb 5 ezer meghalt férfiból pedig csak néhány köthető a Hamasz fegyvereseihez.
A civil halottak az izraeli hadsereg bombázásainak estek áldozatul, amit a hadsereg az alagutakban rejtőző terroristákkal indokolt. Csak hogy a bombák zöme a földfelszínt sem érte el, mert a gázai lakóházak tetején robbantak, és romba döntötték azokat. Az áldozatok jelentős része rendkívüli szenvedések közt, az ezekkel a bombázásokkal lerombolt otthonaik romjai alá szorulva halt meg. Izrael pedig – bevett szokásaihoz híven – bizonyítottan lőtt a segitségül érkező mentőkre is.
A lap által idézett tanulmány szerint az ilyen brutális bombázások és ágyúzások még soha nem törték meg egyetlen háborúban sem az ellenállás erejét, attól függetlenül sem, hogy azok sok esetben az épített környezet elpusztításával jártak – mint ahogy most Gázában. A közel két hónapja tartó súlyosan romboló katonai műveletek ellenére – amelyeket az Egyesült Államok és a világ többi része gyakorlatilag meg sem próbált megfékezni – Izrael csak marginális eredményeket ért el.
Egyszerűen azért, mert bármilyen értelmezhető mérőszám szerint a háború nem vezetett a Hamász részleges vereségéhez sem. Az izraeli légi és szárazföldi hadműveletek (izraeli tisztviselők szerint, akik minden palesztin férfit a Hamasz tagjának tekintenek) 5000 Hamász-harcost öltek meg, az összesen mintegy 30 000-ből. Ám ezek a veszteségek nem csökkentik jelentősen az izraeli civilek fenyegetését, hiszen – amint azt az október 7-i merényletek is bizonyították – mindössze néhány száz Hamász harcosra van szükség ahhoz, hogy pusztítást végezzenek az izraeli közösségekben.
Más szavakkal, Izrael szinte bizonyosan több terroristát termelt ebben a háborúban, mint amennyit megölt, mivel minden halott civilnek van családja és barátai, akik szívesen csatlakoznak ezután a Hamaszhoz, hogy bosszút álljanak a szeretteikért.
Ezen felül Izrael nem titkolt célja az, hogy minden palesztint elűzzön Gázából – ami a gázai partvidék alatt rejtőző gázvagyon feletti kizárólagos tulajdonlás, és az abból származó haszon megszerzését is szolgálja. Ez viszont egy újabb földrablás és jogtiprás, amit az apartheid követ el a palesztin lakosság ellen, ami újabb ellenállást vált ki. Vagyis Izrael megteremtette a permanens polgárháború napi valóságát, és annak minden ehhez szükséges alapvető feltételt magában foglaló rendszerét. Ezért ennek a harcnak soha nem lehet vége az egyik harcoló fél teljes megsemmisüléséig..
Az ENSZ főtitkára szerint Izrael veszélyezteti a világbékét a gázai háborújával, ezért sürgős tanácskozást kezdeményezett a tagállamok részvételével. Természetesen ennek nem sok hatása lesz a háborúra, mert a BT vétójoggal rendelkező A Nyugati tagjai többnyire azok, akiknek kötelességük lett volna a gázai mészárlás megakadályozása, de nem tettek ellene semmit. Sőt, inkább a támogatásukról biztosították Izraelt a cselekményei elkövetésében. Az USA még fegyvereket és katonai személyzetet is adott hozzá.
