Az amerikai tisztviselők aggódnak amiatt, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikai túlélése kulcsának tekintheti a kibővített libanoni harcot, miközben belpolitikai bírálatok érik, hogy kormánya nem akadályozta meg a Hamász október 7-i merényletét, amelyben becslések szerint 1200 ember halt meg.
Izraelnek az emiatt indított gázai bosszúhadjárata azonban, aminek következtében már 25 ezer ember vesztette életét, – köztük sok ezer gyerek – nem csak nem tudta legyőzni a Hamaszt, de az oktalan és primitív – igazolhatatlan – népirtás, óriási puskaporos hordóvá változtatta az egész Közel-keletet. A világ közvéleménye meg csak áll és néz….
Eközben terrorizmusról, antiszemitizmusról, és efféle idológiaia maszlagokról szólnak a háborús hírek, de a gázai háború valójában az olajról és a gázról, valamint az Egyesült Államok és Oroszország közötti geopolitikai konfliktusról szól. Ez teljesen nyilvánvaló, de a nyugati média- ahogy minden mást is – eltitkolja.
A mai gázai háború története 1995-ben kezdődik: 1995. szeptember 28-án Washingtonban aláírták az Oslo 2-egyezményt, amely többek között jogot biztosít Palesztinának, hogy önállóan rendelkezzen természeti erőforrásaival.
Ugyanezen év október 5-én az izraeli parlament, a Knesszet ratifikálta a megállapodást.Négy évvel később Palesztina szerződést írt alá a brit BG (British Gas) céggel, mert a palesztin kormány ki akarta deríteni, hogy vannak-e ásványkincsek a palesztin Gázai övezettel határos tenger alatti lábazaton. A szerződést a többek között geológiai feltárással foglalkozó BG vállalta.
1999-ben a BG megtalálta a főnyereményt: gazdag gáz- és olajlelőhelyekre bukkant Palesztina mellett, 20 tengeri mérföldre a parttól. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Bizottságának 2019-es konferenciájáról készült jelentés tartalmazza a pontos számokat. Az ENSZ-bizottság szakértői 122 billió köblábra és 1,7 milliárd hordó olajra becsülték a palesztin gáztartalékokat .
2007-ben részben az USA nyomására választásokat tartottak Gázában, amelyeket a Hamász nyert meg. Így a Hamasz lett, akár tetszik, akár nem, Gáza demokratikusan választott, legitim kormánya. Mivel az USA-nak nem tetszett az általa kiírt választások eredménye, nem volt hajlandó elismerni a Hamaszt. Amikor a Hamász 2007-ben hatalomra került, azt ígérte, hogy Gáza városát virágzó „kertvárossá” alakítja. a megtalált ásványi kincsek hasznából. Izrael ezután tengeri blokádot vezetett be, blokkolva a palesztin erőfeszítéseket a szükséges infrastruktúra fejlesztésére.
2023. október 30-án Gázában katonai erővel támogatottan, a mostani szárazföldi offenzíva előtt, Izrael hat vállalatnak adott engedélyt gáz kitermelésére azon a helyen, amely a fent idézett Oslói Megállapodások értelmében Palesztinához tartozik. Egyszerűen fogalmazva: A háború kitörése után nem Palesztina, hanem Izrael adott engedélyt a gázai palesztín vizeken történő gáztermelésre a nemzetközi cégeknek. Az engedélyt kapott cégek között van a brit British Petroleum is. Az Israeli Times lelkesen számolt be róla.
Izrael teljesen ki akarja űzni a palesztinokat Gázából és a saját fennhatósága alá akarja vonni a területet – aminek a tengerbe nyúló talapzata alatt a gázmezők találhatók. Ezek a mezők jelenleg a palesztin nép tulajdona ugyan a nemzetközi jog szerint, de már Izrael rendelkezik vele.
A palesztin gáznak biztos piaca van az izraeli szövetségesek országaiban, mert valaki felrobbantotta a Nyugat-Európát ellátó Nord Stream gázvezetéket- és ez a gázmező hosszabb ideig pótolhatja annak kapacitását.. Aki ezt nem érti az ne foglalkozzon politikával!.
Az USA persze jól érti ezt. Ezért meglehetősen kétségbeesve torpedózza meg szinte már napi rendszerességgel Netanjahu újabb és újabb terveit, amivel a bosszú háborúját a Hezbollahra és Libanonra is kiterjesztené.
Annál is inkább tiltakozik az USA, mert az arab világban már csak Bahreint tudta egy „terrorizmus ellenes koalícióba” bevonni, aminek nem csak a vörös -tengeri hajózás védelme volna a feladata, hanem Izrael hajóinak, áruinak, és üzleti érdekeinek védelme is. Vagyis az USA-ba vetett hit a térségben már szinte a nullával egyenlő..
A harcok kiszélesítése, más területekre és államokra való átterjesztése, azért sem időszerű, mert a gázai harcok kiválóan szolgálták az USA érdekeit. Egyrészről Izraelen keresztűl az USA már tud foszilis energiát biztositnai az EU gyarmatainak. Másrészről az ENSZ-et is uraló Nyugat, soha nem fog kérdéseket feltenni a palesztin gáz és olaj ellopásával kapcsolatban, hszen Izrael azért október 7.-én „megszenvedett„. Ezzel és emiatt az Atlanti tömb testén sehol nem keletkezhet repedés, amibe a Nyugat „értékeivel” és „jóságával” kapcsolatos, nagyon kínos kérdések ékeit verhetné be valaki..
Ebben a helyzetben, ha az amerikai diplomaták engednének Netanjahu őrült terveinek, könnyen meglehet, hogy a teljes Közel-kelet lángba borulna – ahol már csak Izrael képviseli az USA érdekeit – s a régió országai közül csak Bahrein tekinthető az Izraelt és az USA érdekeket fegyverrel védő katonai koalíció tagjának. Márpedig az egy olyan egyértelműen bukott meccs volna az USA-nak, amit a nagyon csúfosra sikerült afganisztáni elpucolás után, már végképp nem engedhet meg magának az USA, ha szeretne a polarizált világban tényező lenni..
Talán ezért nem fogják megengedni Netanjahunak hogy 20-ra is lapot húzzon, csak mert ostoba játékosként nem érdekli a vesztes parti utáni világháború veszélye.
