Az 1600-as években néhány brit kalandor néhány angol lord pénzéből megalapította a Kelet Indiai Társaságot. A társaság hamarosan az első liberális polgári (magán) állam lett, saját hadsereggel, bírósággal, kormánnyal, saját pénzzel, stb. Erről ITT olvashattál.Nagyobb és erősebb ország volt mint maga Britannia!
Az első liberális állam fő tevékenysége más nemzetek kirablása, rabszolga és kábítószer kereskedelem volt. Ennek a lator (magán) államnak a bűnözésből élő, Britanniában körözés alatt álló kormányzó urai követelték először, hogy az arisztokrata nemességgel együtt dönthessenek az országuk dolgairól. Vagyis polgári és politikai jogokat követeltek maguknak, pl törvény előtti egyenlőséget, választási jogot, stb. Ez a törekvés a gazdag királyi alattvalók (jobbágyok) korszellemévé vált, és a szintén hasonlóan működő francia gyarmatokon át végül eljutott ez az eszme Európába, többek között Párizsba, ami egyensen vezetett az 1789-es lázadáshoz. A gazdag európai nagypolgárok közt ekkor kezdett el népszerűsödni az eszme, és lehetőséget adott a nemességgel való több évszázada tartó harcuk lezárására.
Végül a Kínával folytatott ópium háború legyengitette a Kelet Indiai Társaságot, aminek okán a kormánya tagjai egymást kezdték öldösni. Ezért Viktoria királynő 1859-ben államosította őket, és a társaság urainak kárpótlásul a mai USA területén lévő királyi birtokokat ajánlotta fel, ahova a fő tulajdonos családok átköltöztek. Ezzel mint a kontinens akkori leggazdagabbjai, megszerezték a kormányzó állítás jogát – vagyis köznapi szóhasználatban a „háttérhatalmat”.
Alig kettő év múlva a (liberális) családok véres polgárháborút robbantottak ki, amivel a hatalmukat megszilárditották, és új, a Kelet Indiai Társasághoz hasonló, imperialista államot kezdhettek építeni a függetlennek kikiáltott USA-ban. Ezek a családok később kiterjesztették a dominanciájukat az amerikai kontinens déli államaira, majd gyakorlatilag a XX. századot világszerte végig háborúzták az USA zászlója alatt. Az állandó háborúkkal irányitó befolyást szerezetek a világgazdaság legfontosabb szegmenseiben, a nemzetközi politikai intézmény rendszerben, és a pénzvilág irányításában. Ez a liberális „háttérhatalom” vagyis az angol szász imperializmus mostanáig tartó története.
A tanulatan, műveletlen tömegek hiedelmeivel szemben a liberálisok soha nem akartak minden társadalmi osztályt és csoportot jólétbe emelni – egy ilyen törekvés a kapzsi, pénz és profit centrikus, a vagyont mindenek fölé helyező világképük miatt, amúgy is alapvetően összeegyeztethetetlen volna a céljaikkal. (Lásd pl az 1847-es Pozsonyi országgyűlés „eredméyeit”)
Ennek okán államalkotó, demokratikus társadalom irányító elképzeléseik sincsenek – a legtöbb amit a történelemben eddig produkálni tudtak ezen a téren, az a Williamsoni project, (ITT) ami tönkre tette a befolyási övezetükben az azt alkalmazó országok gazdaságait. (viszont sikerült vele kirabolni a társadalmakat)
A liberálisok szociális (közösségi) érzékenységére is az a jellemző, és alapvetően meghatározó, hogy hajlandóak alamizsnát lökni a leszakadók egy kis részének. (Mig pl. a baloldal, és egyes jobboldali irányzatok megakadályozzák a leszakadást is).
A közjogi felfogásuk is alapvetően a legtöbb pénzzel rendelkező személyek uralmát helyezi előtérbe, amit a választási rendszerük is hűen tükröz: csak annak van esélye a liberális parlamentbe bejutni, aki képes megfinanszírozni a megválasztása több tíz,- vagy több száz milliós költségeit.
A mai liberálisok mindezek miatt tehát ugyan azoknak a gyarmati rabszolga kereskedőknek és más bűnözőknek az utódai, akik a nemességgel egy tekintetbe vételük miatt küzdöttek a gyarmatokon, (értsd: „törvény előtti egyenlőség”) s az uralmuk alatt álló mai országok és társadalmak sem különböznek sokban az egykori gyarmatoktól és alattvalóiktól.
A liberálisok alap ideológiája – az elit uralma a nem elitek felett – ugyanaz mint a nácik „árja” tana, csak más megfogalmazásban, és globálisan értve. A világot – és a más népeket – leigázni akaró törekvéseik is a nácik „élettér” törekvéseivel azonos, s mivel nemzetek, államok leigázása mindkettő eszköze, mindkettő masszívan a szélsőjobboldalon áll. Ez az ideológia – az elitizmus és individualizmus gyilkos elegye – adja a mai napig a liberálisoknak a bátorságot ahhoz, hogy független országokat támadjanak meg, tartsanak megszállva, és raboljanak ki.
A politika és közgazdaság tudomány jelentős szegmense ezért az (angol szász, újabban amerikai) imperializmus modern formájának tekinti a „neo”-liberalizmust, ami az 1990-es washingtoni Internacionáléján már a Világállam – értsd: „USA fennhatóságú világgyarmat” – megteremtésére törekszik a politikai, gazdasági, és katonai eszközök bevetésével. Ahol támogatást talál, ott ugyan olyan tragikus nyomort okoz, mint egykor a keleti gyarmatain.
Mindezek miatt a világ államainak hazafias pártjai és gondolkodói merven elutasítják a liberális pártokat és rendszereket. Az Európai Unió (és a NATO) viszont a liberálisok (a családok) uralma alatt áll, illetve annak keleti, „perem országai” a liberális gyarmati állam tiszta megjelenési formái, amik kialakítását a közgazdaság tudomány több helyen is „köztörvényes bűntettek hosszú, egybefüggő sorozata”- ként nevesíti.
A magyar történelemben feltűnő liberálisok úgy kapcsolódnak ide, hogy 1848-ban, a gazdag liberálisok szavazati jogot kaptak, (márciusi törvények) de maga a nép, a sokszoros többség, 1920-ig semmilyen szavazati joggal nem bírt – ami a liberálisok demokrácia törekvéseinek fő ismérve.
A nép szavazati jogát végül a liberálisok ellenében is (!!) a szociáldemokraták harcolták ki 1920-ban.
Talán ezért sem volt kifogása az ellen a liberálisoknak, hogy Horthy Miklós 1944-ben a szociáldemokrata országgyűlési képviselőket Mauthausenbe, a koncentrációs táborba deportáltatta. Addig a világon sehol nem tettek ilyet képviselőkkel!
Mindent összevetve a liberálisok az imperializmus és a náci barátság, az arisztokrácia és a tőke elnyomásának megtestesítői, a valódi baloldali gondolkodók és aktivisták ősellenségei.
A magyar un "ellenzék" pártjai DK., Momentum, LMP, Liberálisok, MSZP, PM, stb. pedig különösen azok, mint az idegen (tőkés) érdekek képviselői.
Az amúgy jó szándékú liberális értelmiség képtelen megérteni, hogy a filozófiai liberalizmus korlátlan szabadságértelmezése a gazdasági liberalizmus korlátlanságához és korlátozhatatlanságához vezet. Pedig ha van tapasztalati tanulsága az elmúlt 20-25 évnek, az az, hogy akinek nincs vagyona, vagy legalább tisztességes jövedelme, az ugyanúgy rabszolga, mint a politikai diktatúrák alattvalói.
Így vezet a korlátlan szabadság felemelő eszméje a "láthatatlan kéz" diktatúrájához.
Jobb és bal választóvonala nem csak a politikai szabadság és diktatúra, hanem a tőke gazdasági diktatúrája és gazdasági demokrácia között is húzódik.
De mindent összevetve kijelenthető, hogy a kiberalizmus NEM demokrácia, és nem is tud azzá válni a fent írt céljai miatt..
És nekünk erről hazzudoznak évtizedek óta!!
Ez anynira igaz, hogy a történelem könyvek hallgatnak a nagy liberális valóság eme epizódjáról:
"Az USA polgárháború után a felszabadított rabszolgák az északi iparvárosokba kezdtek áramlani, ahol természetesen igen nagy volt a munkaerő hiány az éppen lezajlott ipari forradalom miatt.
Az ex-rabszolga nincsteleneket ezért örömmel alkalmazták az északi gyárosok, és heti bért fizettek nekik. A gyár boltjában hitelt is kaptak, amiből élelmiszert, és anyagokat, szerszámokat vásárolhattak a kalyibáikhoz amiket a gyár körül építettek a gyár telkén, amt szintén hitelbe kaptak a gyárostól. A bérüknek gyakorlatilag minden centje a hitelekre ment el – jó ha maradt a dolgozónak egy üveg italra valója, amibe bele fojthatta a bánatát, amikor felismerte hogy saját magát adta el rabszolgának. Ezzel a rabszolgaság egy új modellje jött létre a tőkések innovációja jegyében: az „adósrabszolgaság“. " A liberális "modern" társadalom maga..
Itt dolgoztam ezt fel, ajánlom olvasásra:
https://arady-gyoriszocdemek.blogspot.com/2023/04/blog-post.html
Jonah Goldberg a LIBERÁLFASIZMUS című világhírű dolgozatában nagyon határozottan leszögezi és levezeti, hogy a fasizmus és nácizmus a liberalizmusból született, és máig mélyen rokon vele. (A liberális – a saját, a vagyona által biztosított korlátlan szabadsága pártján álló – polgárság elveinek és harcának fent leírt tényei alapján, ez már nem is lep meg valójában senkit.) Goldberg kifejti azt is, hogy a „konzervatívok” az igazi és hiteles szabadelvűek, a szó logikai értelmében. A liberalizmus pedig csak a fasizmus – ideig óráig – mosolygós változata, a legszörnyűbb fasizmus, cukros-bácsi arca.
Ennek ellenére a kispolgárság – a tudományos tényeket ismerők mély megdöbbenésére – nevetséges módon nem jön zavarba ettől, és vadul liberálisnak vallja magát. S amikor majd a liberalizmus a jelenlegi "cukros bácsi" fázisából megint a legaberráltabb fasizmusra és nácizmusra változik, tamáskodva mondják majd, hogy nekik senki sem szólt, a liberális sikolákban ezt nem tanították, ezért erről az egészről ők nem tudtak semmit.
Pedig nem baj ha tudják, hogy a liberalizmus felélte minden erkölcsi és politikai erőforrását, továbbá sok tekintetben lejáratódott, ezért "az urolsókat rúgja". Most kellene megállítani az átváltozását, ha volna hozzá elegendő társadalmi akarat és erő.
„A harmadik igen beszédes hazugság a „kényszer nélküliség” hangoztatása és példázása – hogy a prostitúció a cikkben taglalt(!!) „örömteliségénél” és „önkéntességénél” maradjunk.
Annak tipikus elhallgatása ez, hogy a liberális vadkapitalizmusnak alapvető sajátossága, hogy a közösség felé való kötelezettségeket az egyéni önrendelkezés, és a tulajdon szabadságára hivatkozva hanyagolja, és minden lehetséges módon szabotálja is, aminek következtében egyesek csak úgy képesek az életben maradásra, ha pl. a testüket bocsátják árúba – „egy jobb cipő áráért” – hogy a szintén emiatt zajló, és ebbe a „kereskedelmi körbe” tartozó élő donoros szervkereskedelemről már ne is tegyünk említést.”
https://antiglobalista.eu/2019/02/07/a-vadpiac-kimult-tamasszuk-fel/