A jobboldali megmondóemberek és bérgyászolók ma emlékeznek a „kommunizmus áldozatai”-ra, akiket senki sem ismer és senki nem hallott róluk rajtuk kívül. Ezért normális ember ilyen kétes létezésű személyeket és ügyeket soha nem ünnepel, és nem is gyászol.
A tények tisztázására. hogy miért is nem, először is szögezzük le: a Főld nevű bolygón még soha sehol nem volt kommunizmus! Az a körülmény, hogy az eredetét kereső új liberális jobboldal hozott erre egy törvényt hogy: De! Volt!, az kb azzal egyenértékű, mintha a kardfogú vérnyulat tették volna meg a magyarok ősi címer allatának a turul madár helyett. De az hogy van rá magyar törvény, hogy „volt” kommunizmus, a tényt még nem támasztja alá hogy kommunizmus valóban „volt” is – így áldozatai sem lehetnek. A semminek ugyan is semmilye sem lehet!!
Másodszor is a Rákosi kormányzás – tetszik vagy nem – nagyon széles társadalmi támogatás mellett bontakozott ki. Ezt a magukat a kommunizmus „legyőző”-inek beállítók szeretik letagadni, hiszen ez a hazugság azt alapozza meg, hogy elnyomás és elfoglalás alatt állt az ország, aminek Rákosi és körei voltak a tettesei. (Igen, ők páran tartottak fogva 10 millió embert- nagyon ügyesek voltak nem?)
Harmadszor. Kétségtelen tény, hogy voltak politikai leszámolások a nyilasokkal, a Horthy politikai rendőrség tagjaival, a bürokráciával, és a lázadókkal, akik ma is minden ellen lázadnak. De ha áldozatról beszélünk – akit pl kivégeztek – azok egyrészt roppant kevesen voltak, – nem is tudjuk hogy pontosan kik voltak,- és hogy Rákosi ezek halálából milyen hasznot húzott (vagy remélt húzni) azt főképp senki nem tudja. Ergo ez az egész ünneplős megemlékezés csak egy fikció.
A megemlékező cikkek meg a szerzőik számára nem minden részletében – inkább felületesen – ismert korszakkal kapcsolatos hitvilágok lenyomatai. Kár hogy ezek a dolgozatok – amik esetenkét egymás plágiumai – akár alapjai is lehetnek a „hiteles” történészi hivatkozásnak hogy „De! Igen! Volt kommunizmus!”.
De remélem akkor is lesz majd valaki, valaki őrült ellenálló, aki felszólal ez ellen a súlyos, és népbutító marhaság ellen.
Hála Istennek, hogy ma már lehet megemlékezés, a kommunizmus áldozatairól! Megérdemlik, akik elszenvedték!
Akkor semkire nem kell emlékezni – mert kommunizmus soha sehol nem volt még az univerzumban. Minden ezzel kapcsolatos ellentétes állítás egyszerűen ordas hazugság, és nem különben uszitás.