A Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Kisebbségkutató Intézet kutatásairól nemrégiben megjelent „A társadalmi mobilitás ára” című tanulmánykötet taglalja, hogy mi a viszony az oktatás, és a társadalmi mobilitás között. Vagyis hogy a szegénységből képes- e az egyén pusztán az oktatás – a magas szintű képzettség – segítségével kitörni. Annak ellenére, hogy a liberális megmondóemberek hadai évtizedek óta azt sulykolják hogy „igen”, a kutatás végkövetkeztetése lesújtó:
„A felsőoktatás expanziójával párhuzamosan zajlik az egyetemi diploma inflációja, egyre több a munkanélküli diplomás. Ráadásul a kutatásunk azt mutatta, hogy az első generációs diplomásoknak nehézséget jelent az elit pozíciókba, magas státuszú állásokba való belépés, mert működik egy ún. osztály- (származás-) alapú üvegplafon”
Vagyis minden amit az oktatás elsődlegességéről össze hazudoztak a liberálisok, hogy a társadalom türelmét fenntartsák a rablásaik folyamatának hátterében – egyszerűen hazugság volt. A proletár hátterű első generációs értelmiségi semmire sem megy a képzettségével, mert a lumpen prolik második generációs – magukat elitnek képzelő – értelmiségi leszármazottai egyszerűen nem fogadják be őket..
A szegény rétegből származó, diplomával nem rendelkezők, vagy alacsonyabb képzettségűek még ennél is rosszabb helyzetben vannak, nem is beszélve bármely képzettség megszerzésének rendkívüli nehézségeiről a liberális rendszerben. A munkanélküli, éhező ember különben sem tud tanulni, a szakképzettség pedig semmit sem ér ott, ahol nincs munkahely, ahol annak az egyén hasznát veheti..
Újabb bizonyitékkal erősödik tehát az a szintén tudományos megállapítás, hogy a liberálisok semmilyen ésszerű társadalomszervező koncepcióval nem rendelkeznek – de mégis ehhez a borzalmas, antidemokratikus nihilhez ragaszkodik a magyar társadalom legkevesebb 90%-a.
