AZ ATOMFEGYVEREK KORSZAKÁNAK VÉGE!

Oroszország bemutatta Ukrajnában az Oresnyik névre hallgató hiperszonikus rakétáját, ami pokoli pusztítást vitt végbe a dnyiprói fegyvergyár vasbeton bunkerekhez hasonló üzemeiben. 
A Nyugati szakértők eleinte nem hittek a szemüknek, és a helyszíni beszámolóknak sem, ezért össze-vissza beszéltek az új orosz  harci technológia várható hatásairól, ami új korszakot nyitott a hadviselésben. A legelvetemültebb nyugatiak egyszerűen „blüffnek” nevezték a technológiát.

Az atombomba feltalálása óta a hiperszonikus rakéták az első olyan fegyverek, amelyek meghaladhatják ezt a tömegpusztító technológiát. A repülő egységekben a robbanótöltetek – ha ellátják őket ilyennel – valójában csak „bónuszt” jelentenek a súlyhoz, amely nagy sebességgel ütközik a célba, és kinetikus energiáját a környezetbe engedi. Mivel az eszközök sebessége 10 és 11 Mach között van,  – körülbelül három kilométer másodpercenként – a becsapódás olyan hatást vált ki, mintha meteorit találat érte volna a föld felszínét. Gyakorlatilag egy meteor becsapódáshoz hasonló krátert hagy maga után, amiben minden porrá vált.  (pl a borítóképen látható becsapódási pont) Ezt a brutális, elképesztő hatást segíti  a rakétatetst kb 4 ezer fokos izzása a repülési sebességből eredő súrlódás miatt, amit tovább fokoz a becsapódáskor keletkező hőhatás is. 

Az Oresnyik és a hozzá hasonló fegyverek óriási előnye az atomfegyverekkel szemben az, hogy precíziós fegyverek, és nem pusztítják el az ellenséggel együtt a teljes környezetet és a polgári lakosságot – ahogy azt az USA Hirosimában és Nagaszakiban tette.
Vagyis a támadás alatt állt terület a por leszállása után emberi tartózkodásra továbbra is alkalmas marad. Nem is beszélve arról, hogy ezek a fegyverek a precizitásuk miatt csak realtive kis területen – legfeljebb 4-500 méteren – fejtenek ki hatást az atomfegyverek sok kilométeres gyilkos hatósugarával szemben. 

Az alábbi képen egy dél-anglia elleni egyetlen atomtámadás hatása látható. Ugyan ezen a képen egy hiperszónikus precizós csapás nem is volna láthatóan ábrázolható a maga pár száz méteres hatásával!:

A Nyugat viszont most  kezdhet aggódni, mert a hiperszonikus rakéták nem csupán támadó de elhárító fegyverek is – amik messze lekörözik a nyugati támadó rakétákat. Ezért egy esetleges világháborúban a Nyugat elavult rakétáit jó eséllyel lövöldözik le a hiperszonikus fegyverekkel rendelkező Oroszország, Kína, és Irán, míg ezek támadó rakétái ellen nincs semmilyen védelem.
(Lásd a Fatah-2 iráni szuperszonikus rakéta simán áthatolt az izraeli „Vaskupola” néven ismert – a mai tudásunk szerint a legfejlettebbnek számító – légvédelmi rendszeren, és megsemmisítette a rendszer egyik központi elemét.)

Nem mellesleg a hiperszonikus rakéták atomtölteteket is hordozhatnak – ami további elrettentő nyomást gyakorol a nyugati hadurakra és politikusokra. 
Nem különben azért is, mert az USA évek óta próbálja utolérni ezen a területen Oroszországot és Kínát, de a legutóbbi amerikai Dark Eagle nevű kísérleti projekt jelentős problémákkal küzdve megbukott. Scott Ritter erről és a nyugati hadiiparról egyenesen így fogalmazott:

„A védelmi iparunk eredendően korrupt és nem hatékony rendszer, mert csak az a célja, hogy minél több pénzt keressen. Az Egyesült Államokban mindenekelőtti a profit, a véren nyert profit a cél.”

Ez pedig nem csak az USA és a NATO technológiai hátrányára mutat rá, hanem a mérnöki tudás hiányosságaira szintúgy, mint a morális és szervezeti hiányosságaikra is, ami utóbbiak a történelemben mindig a leglassabban változtak. Mivel alapvetően ezek a feltételek okozták a kísérletek bukását, még jó ideig nem reménykedhet az USA a változásban, és egy oroszhoz vagy iránihoz hasonló modern fegyver kiállításában és hadrendbe állításában.
Ellenben a hiperszonikus rakéták hadrendbe állítása miatt az atomrakétáikat értelmetlen volna bármikor is használni – akár máris a roncstelepre szállíthatnák őket. Mindezekből úgy tűnik, hogy az atomfegyverek kora lejárt, de legalábbis az atomrakéta arzenál értelmét és elrettentő erejét vesztette. A következmények egyelőre beláthatatlanok.