A NAP, AMIKOR CSALÓDTAM ÚJHELYIBEN.

2013 Augusztus 20-án a köszegi Tranzit Fesztiválon találkozott egymással a választási előkampány keretében Újhelyi István az MSZP  akkori Országgyűlési alelnöke, és Szíjjártó Péter, hazánk sajnos le nem tagadható külgazdasági és külügyminisztere. (Aki nem ismerné:  a jobboldali, mikrofonba markoló, szemüveges, fehér inges punk Szíjjártó, az akkori magyar kormány egyik fontos feladattal megbízott tagja)

A beszélgetésükre sok fesztiválozó fiatal volt kíváncsi, hiszen az életkörülmények már erősen romlásnak indultak, ezért több mint százan ücsörögtek a nézőtéren a szikkasztó hőségben. Mindenki arra volt kíváncsi mit tenne az MSZP a belső gazdasággal ha a következő évben választást nyerne. Rosszabb lesz? Vagy Jobb? Menjünk, vagy maradjunk?

A beszélgetés első, és leghosszabb részében banális külkereskedelmi témákról fecsegtek, mint két világjáró szatócs, akik egyaránt árulnak bort, vizet, tejet, puskaport,- és hozzá kötszert meg sebhintőport a sebesülteknek. A beszélgetést csak a titulusok tette érdekessé, hiszen halandó ember közjogi méltósággal és kormánytaggal ritkán ülhet szemben egymással. Az internetes írott sajtó a beszélgetésnek erről a részéről adott tájékoztatást, akik nem látták a televíziós felvételt azok nem is értesültek a beszélgetésen elhangzott legfontosabb kijelentésekről.

Történt ugyan is hogy Kína és Jordánia és Törökország nem túl érdekfeszítő de meglehetősen részletesen elemzett belső viszonyainak ecsetelése után  szóba került a Fidesz belső gazdasági politikája. Az alacsony bérek, és tragikus közmunkarendszer.

Szíjjártó értelemszerűen védelmébe vette a NER kompatibilis közmunkás és rabszolgabéreket, amik a véleménye szerint az ország „versenyképességének kulcsát képezik”. Vagyis virágnyelven felmondta az 1990-es washingtoni liberális internacionalén elfogadott narratíva alapvetéseit a rabszolgabérben dolgozni köteles munkásosztályról, aminek a jogai nem is túl fontosak – meg hát valójában  nincsenek is, – ha mégis vannak akkor  el kell venni sürgősen azokat.
Nem mellesleg ez a narratíva – akkor már Nobel díjas tudósok által sok éve tudományosan bizonyítva volt! hogy – nem más mint az amerikai imperializmus modern formája, aminek követői, csatlósi minőségben segítenek a nemzetek feletti (multinacionális, transznacionális) tőkének kirabolni a saját hazájukat! Vagyis a népüket mindenféle államkölcsönök által, és multinacionális tulajdonú termelő, – kereskedő központoknak a hazájukba telepítésének segítségével. (Lásd „járműiparunk”, „vegyiparunk” állandóan növekvőben lévő amerikai magánzóktól felvett  „államkölcsöneink”)

Akkor Újhelyihez került a mikrofon, és beszélni kezdett. Elmondta hogy ha választást nyernek, „nem kívánnak változtatni a Fidesz gazdaságpolitikáján, mert az alapvetően jó irányba viszi az országot”. Egyetértett azzal hogy „az alacsony munkabérek a versenyképesség növelését szolgálják”, és legfeljebb csak kismértékben hajlandóak azt megemelni „az ország teherbíró képességének függvényében.”

Ez a pár mondat olyan mélyen övön alul ütött meg minden a gazdasághoz picit is értő baloldali embert, hogy senki nem tudott megszólalni pár percig a felháborodástól. Én sem.

Azt megbocsátottam volna nyomban ha Újhelyi kitér a válasz elől. Mert mondhatta volna, hogy „nem a szakterülete a gazdaság”. Vagy „nem ért hozzá” (de akkor miért és hogy is lett baloldali politikus? – kérdezné Marx, vagy Polányi akár fordított sorrendben is)

Azt viszont soha nem bocsátom meg, hogy leleplezte magát: hogy csak egy virtigli atlantista liberális, aki a baloldal zászlajának árnyékában lavírozva jutott fel igen magasra, minden baloldali tudás és meggyőződés nélkül. Hogy ott és akkor a pofánkba vágja, 

– hogy a Fidesz atlantista liberális (csatlós) narratívája „jó irányba viszi az országot”. Hogy valóban, a munkásoknak meg kell hunyászkodni, meg kell elégedniük a munkájukért a munkaerejükért dobott alamizsnával. Miközben a rendszer haszonélvezői természetesen háborítatlanul gazdagodhatnak a rablásból kapott jutalékokból. (baloldali ilyet soha nem ejtene ki a száján!!) 

– hogy esetleg csak kis kiigazításokra volnának hajlandóak, aminek nyilván az volna a célja hogy a munkaerő ne túl gyorsan használódjon el, és néhány emberrel kevesebben fagyjanak meg vagy haljanak éhen. (Egyetlen ilyen halál is elfogadása és tűrése is méltatlan az országhoz, a néphez! Csak hogy a megakadályozásukhoz pénzt kell áldozni, ami „árt” a profitnak!!)

 -hogy félreérthetetlenül a tudomásunkra adja, hogy a 2010-es tragikus vereség napján lódított Kovács László a kamerába amiikor azt mondta:. „most visszavonulunk és megpróbáljuk megtanulni hogy kell baloldalinak lenni”. Mert eszük ágában sincs, csak a stafétabotot vennék át, és egy másik érdekelt felet szolgálnának ki ugyan úgy ahogy a Fidesz az ő gazdáit, ugyan azzal a népnyomorgató aljas és hazaáruló módszerrel. 

Nos, mindezt soha nem bocsátom meg Újhelyi István álbaloldali megélhetési politikusnak, aki épp úgy a társadalmi tudatlanságra apellálva akar még magasabbra jutni, ugyan azzal népbutító hazug komolykodással, mint korábban a történelmünk legveszélyesebb bűnözője, orbán viktor.

Ettől a naptól fogva tudom hogy Újhelyi és az MSZP nem véletlenül, vagy holmi tévedésből alkotta meg a Fidesz dúlását előkészítő törvényeket, nem véletlenül nem bojkottálta a Fidesz saját alaptörvényét.

Kovács Lászlónak meg ismét üzenem:: atlanti liberális csatlós kutyából soha nem lesz a népért, a hazáért küzdő szociáldemokrata szalonna!