A Római Legfelsőbb Bíróság 2019 júniusában 24 egykori politikai bűnözőt ítélt súlyos börtönbüntetésre, akik a 70-es 80-as években a dél-amerikai kontinens fasiszta juntának vezetői, illetve működtetői voltak. Félmillió ember megölése, vagy bebörtönzése miatt kellett a vádlottaknak felelni, amely áldozatok első sorban baloldali, szakszervezeti, és politikai vezetők, vagy újságírók voltak.
A vádlottak az USA által szervezett, pénzelt és irányított un.: „Kondor Hadművelet” helyi, kormány szintű vezetői voltak, amit kifejezetten a baloldali erők ellen hajtottak végre. A kontinentális akciót Augusto Pinochet kezdte Chilében, 1973 szeptember 11-én. Majd Argentínában, Bolíviában, Peruban, és Uruguayban is folytatódott a sor,: az USA által bérelt prominensek – vádlottak – vezetésével borzasztó gaztetteket hajtottak végre a baloldali világnézetű (munkáspárti) emberek ellen.
Ezeknek az embereknek csak az volt a bűne, hogy:
– jogállamot,
– szabad választásokat, és szakszervezeti jogokat,
– a korrupció megszüntetését,
– megélhetéshez alkalmas munkabéreket,
– tisztességes állami közszolgáltatásokat (oktatás, egészségügy, bírósági rendszer, segélyezés)
követeltek.
A Kondor hadműveletben az ezt teljesíteni akaró politikusokat kivégezték, (pl. a mártír Salvador Allende Chilei elnököt) az aktivistákat jobb esetben STADIONOKBÓL ÁTALAKÍTOTT LÁGEREKBE csukták, sokakat a tengerbe fojtottak vagy legéppuskáztak, sőt előfordult hogy már a letartóztatásuk közben a nyílt utcán tarkón lőtték őket.
A súlyos büntetések, – több életfogytiglanig tartót is kiszabott a római bíróság – annak ellenére is a dél-amerikai, és a nemzetközi baloldal győzelmének tekinthető, hogy sok vádlott már nem él, másokon pedig diplomáciai okból nem lehet végrehajtani a jól megérdemelt büntetést. Mégis győzelem, mert az ítélet bűnözővé nyilvánította a Kondor Hadművelet zsoldosait – bármilyen állami tisztséget is töltöttek be az akció alatt, vagy annak következtében.
Ám itt érdemes megállni egy néhány gondolatra, és a saját házunk táján is értelmezni a politikai valóságot.
A Kondor Hadművelet nem egy egyszerű, USA által szervezett katonai, és terrorakció volt a baloldal ellen, hanem a jól kidolgozott terve volt az amerikai neoliberálisoknak az általuk támogatott fasiszta junták által megszállt államok társadalmi és gazdasági rendszerének – az Atlantista érdekeknek megfelelő – működtetésére is. A ma ismeretes – nálunk is működő – gazdasági rendszer a hatalmat vérengzéssel megszerző Augosto Pinochet diktátor Chiléjében debütált, majd azt a „tudományosan megalkotó” – Williamson – ezt oly sikeresnek ítélte, (Pinochet túláradó panaszai ellenére is, hogy ez erőszakkal is fenntarthatatlan) hogy ezt terjesztette 1989-ben az USA kormánya elé a „Brazil válság” megoldására. Itt és ekkor, ezen a junták sötét világában megbukott terv alapján született meg a rövidesen „neoliberális”-nak titulált gazdasági és társadalmi rendszer, ami egy év múlva már a posztszocialista országok „demokratikus átalakítása”-nak sorvezetőjévé is vált. Csak úgy mint nálunk, Magyarországon. A következményeket mindannyian jól ismerjük, feleslegesnek tartom részletezni.
Ma az egykori Magyarországon, a Fidesz és Orbán Viktor nevével fémjelzett megszálló csoport, még Pinochetet is megszégyenítő szélsőségességgel működteti a Williamsoni projektet, ami ellen a baloldal a gyakorlatban tehetetlen. Hiába követeli ugyanazt mint egykor a dél-amerikai áldozatok:
– jogállamot,
– szabad választásokat, és szakszervezeti jogokat,
– a korrupció megszüntetését,
– megélhetéshez alkalmas munkabéreket,
– tisztességes állami közszolgáltatásokat (oktatás, egészségügy, bírósági rendszer, segélyezés)
Hiszen a mai neoliberális rendszer épp ezen viszonyok és jogok eltiprásán alapszik a Williamsoni 10 parancsolat szerint! Bár Orbán még nem öletett meg senkit (talán és/vagy még) a rendszere minden tekintetben a dél-amerikai fasiszta juntákéval azonos, hiszen Williamson Chilében, Pinochet uralma alatt modellezte, és próbálta ki a valóságban a működését! Már pedig ha egy kocka kockának látszik, az minden bizonnyal az is! Bármit is mondjanak a fanyalgó entellektüelek erről.
Csak hogy ez a történet nem csak arra alkalmas, hogy felébressze a sokunkban lappangó reményt, hogy egy nap a mi népnyúzóink is, akik az USA gyarmati kosarába lökték az országunkat, szintén bíróság elé kerülnek majd.
Arra is alkalmas, hogy egy kettő mondatos vádiratot fogalmazzunk meg az árulóink – a teljes politikai osztályunk – társtettesének számító EU ellen is: az EU politikai vezetése gyakorlatilag semmit nem tesz a fasiszta társadalmi és gazdasági rendszerek ellen, sőt bátoritja és akceptálja azokat!„Reméljük, mi nem fogunk 40 évet várni a kirablóink megbüntetésére, – mint a dél-amerikai áldozatok – ami elől a reméljük a kollaboránsaik és szolgáik se menekülhetnek majd!
” Elnyomó és elnyomott között nincs helye alkunak! Csak a szabadság az egyetlen alternatíva!„
