Tegnap megfenyegette orbán az Európai Unió tagállamait, hogy megvétózza a Költségvetést ha az Unió ragaszkodik a jogállamiság keretrendszerének betartásához.
A magyar latorkormány arra hivatkozik a fenyegetése indokolásában, hogy „nincs definiálva” a jogállamiiság keretrendszere, így nincs semmi, ami ezzel kapcsolatban számon kérhető volna a magyar vezetésen. A hangzatos jogászkodás azonban sima hazugság, a jognak mint általánosan elfogadott uralmi elvnek a pőre tagadása.
A köztörvényes bűnözők – ahogy a magyar latorkormány is – gyakorta hivatkoznak arra, hogy amit a jog betűje nem határoz meg, azt szabad, ezért a jogokat úgy lehet érteni ahogy csak akarjuk. Ez azonban soha nem volt igaz, és ma sem az.
A mindenkori jog ugyan is a társadalmi együttélés, és működés szabályainak összessége, amit egyébként és alapvetően a jó erkölcsre támaszkodó, a gazdasági és társadalmi élet minden területét átfogó és magában foglaló szabályok alkotnak.
Magyarország egy elvileg az Európai Unióban honos jogrend és jogelvek alapján működő ország, ami a liberális, többpárti parlamenti demokrácia, az emberek és társadalmak közötti békés viszony, a jó erkölcs, és az alapvető emberi jogok védelmének alappillérein áll. Az országot általánosan működtető jogrend nem csak hogy magában kell hogy foglalja, de ki is kell hogy fejezze ezeket az alkotókat Ez a kifejeződés a jogállamiság gyakorlati megvalósulásának kerete, a jogbiztonság, és a törvényesen, alkotmányosan működő államba vetett közbizalom alapja.
A lator fidesz kormány által saját magának alkotott jogrend azonban ezeket az alappiléreket írásban valamilyen szinten tartalmazza ugyan, de azok gyakorlati megvalósítása alapvetően ezen alappillérekbe ütközik, különösen a jó erkölcs, az emberi jogok, és a közjogi szabályozás területén. Ennek következtében az Európai Unió tagállamainak sorából durván kilóg, ami miatt az Unió azt a jogos követelést tette a magyar latorkormánnyal szemben, hogy a jogalkalmazásában legalább a saját maga által deklarált alapelveknek és feltételeknek feleljen meg.
Mivel a magyar kormány önként nem hajlandó erre, az Unió kényszerítő szabályt léptetett életbe azért, hogy a magyar kormányt, és az esetleg a példáját követni akaró más tagállami kormányokat arra kényszerítse, hogy sem elvben sem a joggyakorlatukban ne térhessenek el az Uniót jellemző általános elvektől és gyakorlatoktól.. A magyar latorkormány feje ezért válaszul az Unió költségvetésének megvétózásával fenyegette meg az Európai Unió közösségét. A mecénásait, szövetségeseit!!
Az Európai Unió történelmében ez az eddigi legsúlyosabb, legdurvább és legostobább tagállami fenyegetés, ami az Unió egészének rendes működését veszélyezteti. Egyáltalán: tagállam még soha nem fenyegette az Uniót úgy ahogy a magyar latorkormány.
A következmények beláthatatlanok. Ha az Unió megijed a fenyegtéstől, és eláll a jogi keretek alkalmazásának kikényszerítésétől, akkor szabadjára enged a saját szövetségi rendszerén belül egy neofasiszta diktatúrát, ami akár trendet is teremthet más, erre a hatalmi modellre hajlamos nemzeti elitek számára.
Ha nem enged, akkor az Uniós költségvetést végül a latorkormány vétója miatt nem fogadják el a tagállamok, így az Unió működésének jogi alapjai kerülnek veszélybe a finanszírozási oldalon, ami jelentős fennakadásokat okozhat az élet minden területén. De legfőképp a Költségvetés által kedvezményezett – rendszeres anyagi támogatásban részesülő – országok működésében lesznek súlyos fennakadások. Ilyen súlyos zavarokra és fennakadásokra kell számítania a latorkormánynak a saját államában is, ami a saját választói, a közigazgatási területén élő – többségében már nyomorgó – társadalom elleni súlyos gaztett is. (Anno Nürnbergben ennél kevesebbért is utaltak bitóra ember és társadalom ellenes gazembereket! )
Miután az orbáni latorkormány így és ekként nyíltan bejelentette hogy személyes önérdekeiért hajlandó az ország, de akár az Unió rendes működését is feláldozni, jó ok volna arra hogy a magyar társadalom megvonja a hatalmát és felelősségre vonja. Már csak azért is, mert ez nyílt hadüzenet a magyar jogállami keretek, és a magyar társadalom ellen. Támadás Magyarország ellen! De a magát fennkölten „ellenzék”- nek tituláló ellen-neoliberálisok jellemzően hallgatnak, és ferdítenek. Szó sincs sztrájkfelhívásról, vagy bármiről ami hatékonyan léphetne fel a latorkormány dúlása ellen. Van viszont az amúgy is infantilis, lagymatag társadalomra türelmet erőszakoló homályos ígértek garmadája, hogy a következő választáson majd ők győznek, és minden más lesz. HA győznek. De ki éri meg azt? Ki élhet így addig? Senkiben sem bízhatunk.
Istennél a kegyelem..
