A Donbaszban tavaly februárban kezdődött orosz katonai művelet hatására több millió ember, köztük sok sok hadköteles korú férfi menekült el ukrajnából. Bár Zelenszkij elnök nagyon bízott a 325 ezer fős NATO kiképzésű és támogatású haderejében, a mindössze 150 ezer fős orosz katonai kontingens idén tavaszra azt gyakorlatilag felszámolta, elpusztította.
Az orosz hadsereg által elfoglalt területek biztosítására Moszkva további 300 ezer katonát vezényelt a térségbe. Ezt a Zelenszkij rezsim úgy próbálta ellensúlyozni, hogy a megsemmisített Azovita náci hadserege helyére erőszakkal besorozott legénységet állított, és az így összeverbuvált kb 45 ezer fővel folytatta a harcot. Csak hogy ez a 11 dandár is brutális veszteségeket szenvedett – az ukrán harctéren szolgáló katonák szerint a veszteségek a 90%-ot is elérik – ezért az ukrán náci rezsimnek további emberanyag után kellett néznie.
Szinte magától értetődő volt, hogy Zelenszkij felhívással fordult a háborúját óriási összegekkel pénzelő nyugat-európai országok vezetőihez, akik országaiba a több millió ukrán hadköteles menekült: azonnal deportálják vissza az ukrán hadköteleseket hogy azokat az orosz ágyúcsövek elé állíthassa.
A Genfi Konvencióba ütköző ukrán követelést Lengyelország eddig egyedül, és jellemzően lelkesen nyugtázta, s eddig csak Ausztria tagadta meg azt azzal, hogy neki egy Zelenszkij nem diktálhat.
Az ukrán vezetés erre az osztrák förmedésre roppant dühösen reagált, hiszen még mindig önnön nagyságukban, és a végső győzelemben hisznek, no meg legfőképp abban, hogy a háború után ők lesznek az EU legnagyobb hatalma – amihez Ursula v-d- Leyentől már „erkölcsi” és politikai támogatást is kaptak..
Hiába hisztériáznak azonban az ukrán vezetők, van annak egy mindenki számára megfontolandó üzenete, hogy 3 millió fegyverforgatásra alkalmas ukrán férfi menekült el a hazájából, hogy a háborút elkerülhesse.
Az üzenet az, hogy ha a burzsoázia elvárja hogy a társadalom háború esetén megvédje őt és az ő javait és birtokait, akkor a társadalommal nem bánhat úgy mint a rabszolgáival, és nem tarthatja létbizonytalanságban a polgártársait. Egyébként a helyzet az lesz háború esetén, mint ami Ukrajnában történt: az emberek nem lesznek hajlandóak harcolni olyasmiért ami nekik semmit nem adott – csak elvett.
Az csak erősíti ezt az üzenetet, hogy az ukrán burzsoázia a nyugati bűntársaival, nyugati mintára, be tudott fűzni 300 ezer primitív nácit a zsoldos hadseregébe, de azok nem váltak követendő példává a tömegnek, és a náci zsoldoshadsereg a honvédségi erő erkölcsi kategóriáját se volt képes megvalósítani.
Vagyis tapasztalati ténnyé vált az, hogy ha egy társadalomban a rablók és gazemberek uralkodnak, a jók magukra hagyják őket amint csak tehetik.
Az ukránok akár tanulhatnak is az általuk annyira gyűlölt orosz burzsoáziától, ami jólétben, és biztonságban tartja polgárait, akik ezért bármit megtesznek Oroszországért, hogy a gyerekeiknek ezt a jólétet és biztonságot megőrizzék. De már persze késő.. Az egypólusú világrenddel az ukránok által képviselt liberális/náci ideológia mind társadalmilag, mind gazdaságilag mind katonailag megbukott – a győztesek élhetőbb, emberségesebb világot hozhatnak el akár Európának is, és Ukrajnának is..
A kocka el van vetve..
