Miközben a napokban a Foreign Affairs (a nyugati média fényló vezérlő csillaga) a hiteles tájékoztatás jegyében kifejtette, hogy Ukrajna győztesen ülhet a tárgyalóasztalhoz az oroszországgal vívott harcai után, nem csak hogy megtört az ukrán erők donbaszi elszántsága, de az oroszok több ponton hátrébb is zavarták őket a frontvonalról Kijev felé. A nyugati hírfogyasztó így nem ért semmit…
Közben a másik oldalon A. Matvijcsuk ezredes, katonai szakértő orosz hírszerzési adatokra hivatkozva kifejtette, hogy az Ukrán hadsereg miért szakította meg a műveleteit a Donbaszban, és miért késik a beharangozott tavaszi offenzívája.
Mint az ismeretes, március elején az Orosz Fegyveres Erők speciális rakétás egysége csapást mért egy Lvov mellett található volt szovjet parancsnoki bunkerre, ami az ukrajnába telepitett NATO központnak adott otthont. A 120 méterre a föld alatt található vastag beton födémmel és falazattal rendelkező bázis, nagyon biztonságosnak számított a hidegháború idején, ezért döntött úgy az ukrán hadsereg és a NATO, hogy itt rendezi be az ukrán hadsereg és a NATO közös főhadiszállását. Ennek a „közös lakásnak” köszönhetően a NATO közvetlenül utasithatta az ukrán hadvezetést a különböző katonai manőverek megtételére.
A március eleji speciális fegyverrel végrehajtott orosz csapás azonban szomorú véget vetett ennek az idillikus állapotnak. Az első hírek szerint a csapás során 300 tisztet vesztett az ukro-nato hadsereg. A későbbi adatellenőrzés azonban ennek a számnak „csak” a felét erősítette meg, köztük több tábornoki rangú NATO tiszt, de sok főtiszti rangú NATO stratéga és tervező is odaveszett az ukrán főtiszti kar egy jelentős része mellett.
De a legnagyobb csapást az jelentette, hogy a tisztekkel együtt odaveszett az ukránok tavaszi offenzívájának részletesen kidolgozott terve is, Így nem csak ember nincs aki jelenleg átlátná ukrán oldalról a teljes hadi helyzetet a front teljes terjedelmében, – a hátországgal együtt, – de a hadvezetéshez – az offenzíva elindításához – szükséges részletes adatok is nagyrészt elvesztek.
Ezért az ukránok csak egy új terv készítése után indithatnak el bármilyen hadmozdulatot, ami akár két hónapba is telhet. A terv készítését befolyásolja – jelentősen hátráltatja – az időközben az ukrán hadseregben bekövetkezett nagy ember és eszköz veszteségek sora, ami a terv elkészítését akár fél évre is elodázhatja.
Matvijcsuk a fentiek alapján a Lvov-i bunkerre mért csapást nevezte az ukrán fegyveres erők offenzívája megszakításának legfőbb okának.
Más szakértők azt is esélytelennek tartják, hogy az ukrán hadsereg, ami személyi és eszközi hiányokon felül a hadvezetése látható zavarával is küzd, egyáltalán képes lesz-e még egy értelmezhető ellenoffenzívára.
Az is gond az ukránoknak, hogy NATO-nak is egyre fogy a bevethető tábornoka, akit a segítségükre küldhetnek. Mind maghalnak vagy fogságba esnek az oroszok elleni műveletekben.
Mint pl Cloutier tábornok, aki a mariupoli csatában az Azovstal pincéibe szorult, és hiába próbálta meg két kommandó akció is kiszabaditani – mindkettőt meghiúsította az orosz hadsereg.
Róla ez az utolsó hírünk- vélhetően már nem egy pincében hanem egy cellában kénytelen kuksolni:
