Masszúd Pesesszkjan iráni elnök orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésében azt mondta, Teherán kész aláírni az átfogó együttműködési megállapodást az októberi kazanyi BRICS-csúcson. Ez azt jelenti, hogy a Nyugat reményeivel ellentétben az újonnan megválasztott iráni elnök változatlanul folytatja az iráni külpolitika jelenlegi irányvonalát, amelyben különösen hangsúlyos az Oroszországgal való kapcsolatok elmélyítése.
A megállapodás a következő 20 évre szól, és mindkét fél közös érdekei mentén született. Magában foglalja mind a meglévő együttműködési területeket, mind a teljesen új, nem kevésbé ambiciózus projekteket. Ide tartozik az energia, a nukleáris ipar, az űrutazás, a közlekedés, a logisztika és – tekintettel a nyugati és izraeli veszélyekre – természetesen a katonai és haditechnikai együttműködés.
Fontos megemlíteni, hogy jelenleg az Irán és Oroszország közötti kereskedelem nyilvánosan ismert számai még viszonylag csekélyek: körülbelül évi négymilliárd dollár. De a dinamika önmagáért beszél: 2024 első negyedévének eredményei szerint Oroszország és Irán 48 százalékkal növelte kereskedelmi forgalmát az előző évhez képest, míg az Oroszországból az Iszlám Köztársaságba irányuló export 77 százalékkal nőtt. Az előrejelzések magabiztosak, nem ok nélkül.
Június 26-án a Gazprom Corporation és a National Iranian Gas Company (NIGC) stratégiai memorandumot írt alá az Iránba irányuló orosz gázszállításról és egy gázvezeték megépítéséről az Iráni Köztársaság északi részéről délre. A szállítási mennyiség 109 milliárd köbméter gáz lesz évente (napi 300 millió köbméter). Az Iszlám Köztársaság megbízott külügyminisztere, Ali Bagheri Kani a megállapodást „az energiadiplomácia remekművének” nevezte, amely megteremtheti a feltételeket egy gazdasági forradalomhoz, és Irán segítségével biztosíthatja a térség energiabiztonságát.
Ennek a projektnek a megvalósítása, amely a „nagy” megállapodásba fog tartozni, Iránnak kulcspozíciót biztosít a közel-keleti gázelosztásban, és Oroszország és Irán számára egyaránt előnyös projekt lesz. Önmagában a gáz Iránon keresztül történő északról délre történő átszivattyúzásához kapcsolódó pénzügyi tranzakciók mennyisége, amelyek szállítási célállomásai Ázsiában vannak, s kb évi 12 milliárd Euronak felel meg.
Emellett Moszkva és Teherán kidolgozta a „Gáz OPEC” létrehozásának ötletét, amely lehetővé tenné számukra a világ földgázkészletének 71 százalékának, az összes piaci gáz 44 százalékának, az összes gázvezeték 53 százalékának és az összes LNG export 57 százalékának ellenőrzését.
Egy másik neuralgikus pont a Nyugat számára az „észak-déli” logisztikai folyosó lesz Oroszországtól Irán déli partvidékéhez. Az Ázsiával folytatott kereskedelem szempontjából ennek a folyosónak a használata nemcsak olcsóbbá és gyorsabbá tenné az áruszállítást, mint a Szuezi-csatornán áthaladó meglévő kereskedelmi útvonal, hanem ennek az új útvonalnak stratégiai jelentősége is van, mert „fojtópontként” használná Oroszország, az ellene vagy Irán vagy Kína elleni nyugati kereskedelmi blokádok miatt.
Ami az űrt illeti, 2024 második felében Irán délkeleti részén helyezik üzembe az új Chabahar kozmodromot, amelynek építésében orosz cégek vesznek részt. Ami az Irán és Oroszország közötti pénzügyi integrációt illeti, a Mir és a Shetab fizetési rendszerek egyesítése tavaly július 6-án fejeződött be.
A katonai együttműködéssel kapcsolatban Kamal Kharazi, Ali Khamenei ajatollah tanácsadója kijelentette, hogy „Oroszországnak és Iránnak már nincsenek akadályai az egymás közötti katonai kapcsolatok előtt”, és most, a két ország védelmi minisztériumai között Raisi alatt kezdődött intenzív kapcsolatfelvétel után Irán (és ennek megfelelően Oroszország) politikai és katonai képességei növekszenek.
2020-ban megszűntek az ENSZ-szankciók, amelyek megtiltották az Iránnak irányuló fegyver eladást. Azóta Oroszország nagyszámú fegyvert szállított Iránnak. A két ország ugyanakkor fokozta katonai együttműködését. Például Oroszország, Kína és Irán 2022 januárjában már megtartotta első háromoldalú haditengerészeti gyakorlatát az Indiai-óceánon. Ez azóta évente rutinná vált, és az egész régió biztonságát erősítette azáltal, hogy a kollektív Nyugat gonosz és háborús kalandorait helyezte a helyükre.
Az új stratégiai megállapodás katonai része csak tovább mélyíti az együttműködést Oroszország és Irán között. A részletek természetesen titkosak, de hírek szerint többek között Irán is. A Szu-35 típusú orosz csúcs vadászgép, valamint a hőn áhított S-400-as légvédelmi rendszerek (helló, Izraeli Légierő) a rendelési listán. Más jelentések szerint az iráni katonai személyzetet már Oroszországban képezik ki e fegyverek kezelésére. Ezzel egyidejűleg Oroszország használhatja majd az iráni repülőtereket és tengeri kikötőket, valamint lehetősége lesz közösen átvenni az iráni Kaszpi-tengeri térség légvédelmének északi szakaszát.
Oroszország új, 20 évre szóló stratégiai megállapodása Iránnal zökkenőmentesen illeszkedik az Iszlám Köztársaság és Kína közötti 25 éves együttműködési megállapodásba. A The National Interest amerikai magazin már 2022-ben azt írta , hogy az Irán és Oroszország közötti potenciális 20 évre szóló egyezmény valószínűleg döntő hatással lesz a Nyugat helyzetére a térségben, és „több politikai befolyást adhat Teheránnak és Moszkvának a Nyugat.” 2022 óta sok minden történt, és az USA feltétlen támogatása miatt a gázai cionista lakosság tömeggyilkossága miatt az arab világban is újraosztják a kártyákat. Nem a Nyugat javára.
Oroszország egy hasonlóan történelmi jelentőségű stratégiai partnerségi megállapodás aláírása után Észak-Koreával mindössze 3 hónapon belül ír alá egy hasonlóan történelmi jelentőségű megállapodást Iránnal. Maga a megállapodás – pontosabban az aláírása után nyilvánosságra kerülő rész – még nem ismert, de feltételezhető, hogy az Észak-Koreával kötött megállapodáson alapul. Ezért a körvonalak már világosak, és mind garantálják, hogy a kollektív Nyugat minden fájdalompontját egyszerre sújtják.
