A közelgő ukrán-orosz béke tárgyalások során valószínű hogy nem fog publicitást kapni a háború kezdetén meglévő nemzetközi jogi állapot, aminek eltitkolása miatt rendkívül torz formában nyertek publicitást a háborút magyarázó szakértői munkák, amit a háborús média propaganda is elősegíett a fals tudósitásaival. Nem baj ha minél többen megismerjük az orosz- ukrán katonai konfliktus második legfontosabb kiváltó okát. (Az első a NATO fenyegetés volt, amit Ukrajna tagi beléptetésével kívánt fokozni a szervezet)
Ime, itt az info amit az atlantsat médiából nem tudhattál meg a konfliktusról:
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Alapokmánya alapvető emberi jogként hangsúlyozza az önrendelkezés elvét. Ezt az elvet a Charta két fő módon fogalmazza meg.
Első sorban elismeri az állam jogát politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális rendszerének szabad megválasztására. Másodszor, elismeri a nép – emberek csoportjának – azon jogát, hogy államot alapítsanak, vagy szabadon meghatározzák kapcsolatukat egy létező állammal.
Ezek az elvek és jogok az ENSZ Alapokmánya 1. § (2) bekezdésébe és 55. § (1) bekezdésében foglaltatnak.
2014-ben a kijevi náci pucssot követően a nácik nem szereztek az államalapításhoz szükséges belső legitimációt a volt Ukrán jogállam keleti végein, (államjogi alapvetés, hogy enélkül nincs állam a területen) ezért az ott élő lakosok az ENSZ Alapokmánya 1. § (2) bekezdésébe és 55. § (1) bekezdésében foglaltatnak megfelelően saját, szuverén köztársaságokat hoztak létre.
Ez ellen az Atlanti tömb – főként az USA – annak ellenére is tiltakozott, hogy a jogszabály NEM köti ki, hogy az aktust bárki elismerje vagy ne ismerje el – az mindentől függetlenül érvényes.
De facto, és de jure, a donbaszi köztársaságok a megtartott népszavazások miatt legitimek, míg az erőszakkal hatalomra juttatott kijevi kormány, ami csak leuralta a megölt ukrán jogállam után maradt senki földjéből a területet, és a behódolni hajlandó lakosság egy részét – nem volt legitimnek nevezhető. Ezért semmilyen jogos igénnyel nem léphetett fel a legitim donbaszi köztársaságok ellen.
Turcsinovék – a mai ukrán „demokrácia” erőszakkal hatalomra juttatott első emberei – azonban ezeket a szuverén, a nemzetközi jog szerint létező köztársaságokat előbb „terroristának” minősitették, aztán 2014 április 14-én megtámadták őket. (elsősorban a lakótelepeket, iskolákat, kórházakat, piacokat, stb.)
Ez volt a ma is tartó háború kezdete, aminek során az első 8 évben az ukránok 15 ezer civil oroszt öltek meg.
A harcok ma is a köztársaságok területén zajlanak, amikhez nem sikerült sosem uralmi legitimációt szereznie a kijevi náci puccs kormánynak.
Innen kezdve nevetséges a liberális narratíva, hogy az oroszok lennének az agresszorok (ez a kinyilvánítás a fent idézett jogszabályba ütközik, ami védett emberi jog ! ).
A nagy Zelenszkij ennek a Pravij Sector nevű, magyar gyűlölő náci horda által gründolt náci államnak lett a feje, s ezzel a Népköztársaságokat megszálló, tömeggyilkos és háborús bűnöket szisztematikusan, sorozatban elkövető haderő feje is. Ugyan úgy tagadja a szuverén köztársaságoknak a nemzetközi joggal garantált alapvető jogát a létezéshez mint ahogy a nácik (és a Nyugati mecénásaik). sőt elődeihez hasonlóan ő is „hős ukrán honvédő háborúnak” hívja az ukránok orosz ellenes donbaszi agresszióját, és imperialista támadásnak, terrorizmusnak a köztársaságok ténylegesen honvédő háborúját.
Valójában ezeknek a tényeknek a titkolása és tagadása kettős célú: egyrészt elfogadtatja a tömeggel hogy „igazságos” háborút vívnak az ukránok a saját földjükön, és nem egy/több idegen országot támadtak meg.
Másrészt elfogadhatóvá teszi a hatalmas véráldozatokat.
Eközben a valóságban a donbászi köztársaságok a saját területükön vívnak honvédő háborút az agresszor ukránok ellen az orosz hadsereg – mint FÁK szövetséges – segítségével.
Fontos még, hogy az ukránok és az amerikaiak azért akarnak kifejezetten az oroszokkal – és nem a megtámadott köztársaságokkal – békét kötni, mert az volna számukra a rettenetesen megalázó és puszító vereség, ha az általuk el nem ismert, „szakadárnak”, „önhatalmúan kikiáltottnak” és „terroristának gyalázott” szuverén köztársaságokkal kellene végül békét kötniük. (Egy atomhatalom által legyőzetni mégsem olyan negligáló)
Az ukránok értelmetlen Kurszki katonai kalandja, az ukrán nácik, és az atlanti liberálisok béketárgyalássokkal kapcsolatos kommunikációja együtt, kifejezetten ezt a célt szolgálja.
Ne dőlj be nekei!!
