A Handelsblatt újság is beszámolt róla, hogy a Német Gazdasági Intézet (IW) szerint, a koalíciós német kormány új gazdaságélénkitő projektje, amit eufemisztikusan „Aktív Nyugdíjnak” neveznek, túl sokba fog kerülni a német államnak. Nevezetesen 2,8 milliárd Euróba.
A politikusok eszerint havi 2000 eurós kiegészítő adókedvezménnyel akarják „ösztönözni” a nyugdíjkorhatárt elért időseket a munkavégzés folytatására. Persze, akik idős korukban is megtehetik hogy dolgozzanak, – mert egészségesek és fizikailag nem elhasználódtak – azok általában amúgy sem a legszegényebbek közé tartoznak.
Az „engedély plusz pénzt keresésre” kifejezés puszta gúnynak hangzik az idősek körében növekvő szegénység fényében. Valójában sokaknak kétségbeesetten szükségük van rá. Németországban a nyugdíjasok mintegy 42 százalékának kevesebb mint havi 1250 euróból kell megélnie – egy olyan időszakban, amikor a bérleti díj, a fűtés és az áram Németország számos részén könnyen havi ezer euróba kerül, még egy viszonylag kis alapterületű egyszobás lakás esetében is.
Ebből a lakáspiaci viszonyból következik, hogy amikor a német kormányban a német tőke neoliberális védelmezői a munkásokról beszélnek, akkor voltaképpen a profit gépezetben rejlő kizsákmányolási potenciáljukról beszélnek. Nehéz eldönteni hogy ez aljasság, hatalmi gőg, vagy a legyőzöttek kigúnyolása..
Szerintük a beteg embereknek abba kellene hagyniuk a kesergést és nyávogást, és mielőbb rehabilitálni kell őket. Az időseknek is addig kellene robotolniuk, amíg meg nem halnak. Aki pedig munkanélküli, és nem vállalja el az első adódó alacsony bérű munkát, azt az államnak hajléktalansággal és éhezéssel kellene sújtania. (Ezek az ötletek a magyar társadalomban megvalósított és abszolút támogatott ideák – ezért alapos a gyanú, hogy az ötletgazda a magyar valóságot akarja a németbe átültetni.)
De visszatérve a nyugdíjasokra: azok, akik általában alacsony nyugdíjat kapnak, évtizedekig robotoltak az alacsony bérű szektorban – legyen szó akár alkalmi munkáról, akár idősek otthonában, takarítónőként vagy fodrászként, kertészkedésben és tereprendezésben, vagy a vendéglátóiparban. Míg a parlamenti képviselők 70 évesen még mindig tudnak populista beszédeket tartani. A helyzet azonban más, ha fizikailag megterhelő munkáról van szó. Sokan alig élik meg a nyugdíjkorhatárt, ami jelenleg a 67. évhez közelít.
Érdekes lesz látni a Bild első főcímét a „munkától félő idősekről”
Így a Nagykoalíció által tervezett „Aktív Nyugdíj” projekt eleve és elsősorban a tehetősebbeknek szól, akik nem fárasztják el magukat a munkahelyükön. Például alkalmazottakkal rendelkező vállalkozóknak, vezetőknek, irodavezetőknek és politikusoknak. Ezek az emberek általában még a törvényes nyugdíjbiztosítási rendszerbe sem fizetnek be. Ez, az elöregedő népességgel együtt, a fő oka annak, hogy a nyugdíjalap egyre inkább panaszkodik anyagi nehézségekre.
És itt igazat is adhatnánk a neoliberálisoknak, hogy az idősek dolgoztatása sokba kerül az államnak. Valójában azonban csak arról van szó, hogy az állam túl sok kedvezményt ad a nyilván felső középosztálybeli idős munkavállalóknak – akik cserébe semmit adnak vissza az államnak és a társadalomnak.
Vagyis ez egy virtigli neoliberális rendszer – ezért is érthetetlen a neoliberálisok kritikája a megvalósításban – ami arra kényszeríti a rosszul fizetett alkalmazottakat – a nyugdíjas munkavállalókat is – hogy ne csak eltartsák a felső középosztály nyugdíjas korú munkavállalóit, de pénzzel is kitömjék a zsebeiket – miközben ők maguk a puszta megélhetésért is küszködnek!
Eközben a Bundesbank bejelemtette, hogy tavaly Németországban „a háztartások leggazdagabb 10 százaléka rendelkezett a nettó pénzügyi eszközök több mint 70 százalékával, míg a háztartások fele az eszközök 1 százalékánál kevesebb vagyonnal rendelkezik.” Vagyis a német állampogárok fele már nincstelen”.
Ezen az „Aktiv Nyugdij” projekt sem fog változtatni – sőt úgy tűnik hogy tovább növeli a szegények számát – a magyar tapasztalatok szerint legalábbis, amit majd a statisztikai hókuszpókuszokkal lehet eltitkolni, mint ahogy Budapest is teszi.
Vagyis kísértet járja be Európát: a meghaladott ocsmány liberális vadkapitalizmus kísértete.
