Európa egén hetvenhét év után ismét a háború sötét fellegei gyülekeznek. Naponta olvashatjuk a médiában a NATO, az USA, az EU vádaskodásait és fenyegetéseit és Oroszország azokat hárító nyilatkozatait egy esetleges Ukrán-Orosz háború kitörésével kapcsolatban. Mivel mind a négy fél atomhatalom, és komoly katonai szövetségi háttérrel rendelkeznek, egy esetleges katonai konfliktus a felek között pillanatok alatt világháborúvá nőheti ki magát. Ez a tény önmagában is aggodalommal tölt el mindenkit aki szeretné békében élni az életét, és egy békés világra felnevelni a gyerekeit.
Azonban az Oroszországnak szóló fenyegetések ma már naponta egyre nagyobb számban, és egyre súlyosabb tartalommal érkeznek, sőt, már tonnaszámra ömlik az amerikai hadianyag és a fegyver az orosz határ közelébe. Sőt az európai országokba az amerikai hadsereg élő erőt is telepit a háború veszélyére hivatkozva. A külső szemlélő számára is provokatív lépések miatt megeshet, hogy Oroszország a már többször deklarált eredeti szándékai ellenére is megelőző katonai csapást lesz kénytelen mérni a határain felsorakozott fenyegető erőkre, ezzel beteljesednek a háborús jóslatok. De még sem ez lesz az első csapás, mert a háború már évek óta zajlik, amiben valójában Oroszországra mérték az első csapásokat.
A Nyugat és Oroszország szembenállása a történelmi időkbe nyúlik vissza. A szembenállás az ipari forradalom után kezdett felerősödni, amikor világossá vált, hogy Nyugat-Európa nem tudja a gazdaságát fejleszteni az orosz természeti kincsek hiányában, legfőképp az energiahordozók nélkül nem, de bizonyos szintű termelési nívó elérése után azt még csak szinten tartani sem képes. Ezért az európai imperialista tőke bármit megtenni képes és hajlandó volna azért, hogy valahogy befolyást szerezzen az orosz nemzeti vagyon részét képező természeti kincsek felett.
A helyzetet bonyolítja, hogy .az utóbbi 10 évben Kína szuper hatalommá vált, ami elviselhetetlen gazdasági veszteséget okozott mind az európai mind az USA tőkének. Ráadásul Kína, Oroszország, India, egyes afrikai és ázsiai országok önálló kereskedelmi rendszert hoztak létre, ami az eddigi világhatalom – az USA – világgazdasági befolyását is megtörte, Az USA befolyás csökkenésével az Európai Unió is a vesztes oldalra került, hiszen megalakulása óta az amerikai imperializmus (ismertebb, modern nevén: atlanti liberális globalizmus) zászlóshajójaként tekint rá a társadalomtudomány. Ez lépéskényszerbe hozta az atlanti tömböt, és a kereskedelmi csatározások mellett megjelent egy új hadviselési forma, a proxy háború (amit a szemben álló hatalmak egy harmadik ország területén vívnak egymással – pontosabban az ellenérdekelt fél által támogatott helyi politikai erő ellen)
Egy ilyen proxy akció volt a 2014-es ukrajnai náci puccs, amit az USA, és az EU nem kevés pénzzel finanszírozott meg. Egy jól szervezett lázadással az USA helyi zsoldosai elűzték a törvényes kormányt, és a helyére az USA által kijelölt bábkormány alakult. Mindez egy olyan országban, ami Oroszországgal közvetlen szárazföldi határral rendelkezik, tehát a területe alkalmas katonai erők felvonultatására. A győzelem azonban nem volt teljes, mert az ukrán náci hordák a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakoság önfeledt gyilkolásába kezdtek a győzelmi mámorukban – miközben az USA és az EU szó szerint szétosztotta egymás között az ország nemzeti vagyonát. Erre válaszul a keleti orosz nemzetiség lakta tartományokban három köztársaságot is kikiáltottak, Az egyiket – a Krími Köztársaságot – Oroszország végül annektálta, ami újabb muníciót szolgáltatott az USA-nak és az EU-nak a gyűlölködés fenntartására. Sokat segített ebben az ukrán bábkormány, ami gyakorlatilag már hét éve hogy minden nap azt állítja, hogy őt a „jövő hónapban” megtámadja Oroszország.
Igy jutottunk el a mai helyzethez, ahol a nyugati médiából számolatlanul ömlenek az orosz agresszióról szóló cikkek, miközben a védekezésre hivatkozva az USA megszállja egész Nyugat-Európát. A nagy és szokatlan katonai felvonulást látva a lakosság nagy része már biztos benne hogy háború készül, és már elvesztette a jelentőségét hogy ki lövi majd az első puskalövést. Teljes közönnyel várjuk az esetleges harmadik világégést, amit jól láthatóan az egyre inkább agóniába süllyedő USA provokál ki.
Az esetleges háború bekövetkezése iránti társadalmi közöny persze ettől még nem normális. A Nyugat a Szovjetunió felbomlása óta – immár 30 éve – permanens hidegháborút folytat Oroszország ellen. Ennek keretében a politikai osztály részét képező média segítségével szó szerint átprogramozták a lakosságot. Ezért ma már mindenki úgy tudja, hogy minden ami orosz az rossz, és állampolgári kötelesség azt szidalmazni. Államot, politikát, embereket, politikai vezetőt egyaránt.
Erre azért volt szükség, mert a politikai osztálynak társadalmi támogatottságot kellett szereznie az orosz ellenes politikához, ami Európának nem csak hogy nem volt előnyös, de roppant súlyos gazdasági károkat is okozott. A mértéket jól jelzi, hogy az EU 300 milliárd Eurós keresetet adott be Oroszország ellen, arra hivatkozva, hogy bár saját maga embargózta meg az Orosz felet, de neki az embargók ekkora gazdasági kárt okoztak. Ezzel a lépéssel az EU köznevetség tárgyává tette magát a világ előtt, és még nagyobb lesz a kacagás, ha a hosszú távú gázszállítási szerződések felmondásából eredő, ennél többször nagyobb kár miatt is keresetet fog indítani az EU agytröszt, mert azzal is óriási kárt okozott saját magának.
Azonban nem volna tisztességes, ha az orosz ellenes politikát csak az EU vezetőire fognánk, hiszen világos jelei vannak, hogy az embargókat USA szorgalmazta. Mivel legutóbb az USA egyértelmű kijelentést tett arra, hogy „nem engedi üzembe helyezni a NS2 gázvezetéket” – ami Nyugat-Európát látja el a gazdasági szempontból létfontosságú orosz gázzal – erősen kétségessé vált, hogy csupán „szorgalmazta” volna az embargókat, de a kijelentéstől az EU, és Németország állami szuverenitása is alapvetően megkérdőjeleződött. A nem létező szuverenitásra utal az is, az EU és tagállamai az USA kormánya által kiadott a Covid járvány kezelésre vonatkozó ostoba és tudománytalan intézkedések sorozatát kritika nélkül hajtja végre, ami mögött egyértelműen kimutatható az USA tőke túlságosan is mohóvá és emberiség ellenessé vált profit érdeke.
Mindezek tükrében válik érthetővé, hogy az EU miért folytat öngyilkos politikát, és miért hagyja, hogy az USA hadszíntérré tegye a területei egy részét vagy egészét. A gyarmatoknak ugyanis sosem volt, és ma sincs választási lehetősége. Az Atlanti gyarmatoknak sem.
Mindeközben Leyen és körei (önkéntes?) jóváhagyásával az EU katonai megszállása zajlik, aminek főként a poszt szocialista országok helytartói és helyi haszonélvezői örülnek, hiszen az utóbbi időben egyre inkább válságba süllyedt a hatalmuk. Igaz, most „csak” tíz ezer amerikai zsoldos érkezik, de a helyi lakosságból verbuvált fegyveresekkel már jelentős erőt képviselnek, és jó szervezéssel rövid idő alatt akár tízszer ennyinek is előkészíthetik az betelepítését.
De nem csak az ad aggodalomra okot, hogy ezáltal Orosz és Kínai szuperszonikus – jelenleg kivédhetetlen – rakéta célponttá válik az ország ahova beteszik a lábukat, hanem az is, hogy ezek a vitézek tavaly nyáron Ukrajnában a tömegoszlatást gyakorolták, – és nem csak pajzzsal és gumibottal! Ez azért is figyelemre méltó, mert ez a katonai csapat mozgás az esetleges orosz-ukrán határmenti összecsapások miatt nem csak értelmetlen, de azért is, mert egész Európában súlyos tüntetések zajlanak részben a romló életkörülmények miatt, részben az atlanti liberális rendszer manifesztumának számító ostoba és tudománytalan, nem kevésbé társadalom ellenessé vált járvány kezelés ellen. Olyan magas a társadalmi feszültség, hogy a hatalom birtokosainak bárhol és bármikor jól jöhet pár ezer fegyveres, akiknek nem állnak a barátai, testvérei és szülei a tüntető tömegben. De bűnt sem követnek el azzal, ha más országok állampolgárait öldösik- esetleg ilyenben már gyakorlatuk is van..
Jól lehet, hogy az orosz-ukrán konfliktus leple alatt, – de legalábbis arra hivatkozva – csendben katonai diktatúrává alakítják az EU teljes területét, amit egy amerikai tábornok felügyel majd. Az EU politikai osztályának zsigeri ostobasága, és szakmai alkalmatlansága miatt bekövetkezett energiaválság és a kontár járványkezelés társadalmi és gazdasági válság hatásait ugyanis ez a hatalmi elit másképp megoldani vagy enyhíteni bizonyosan nem képes, ami a hatalma elvesztésével fenyeget. Márpedig az USA tőkének nem érdeke egy okos, és szuverén hatalmi elit felállása sehol a gyarmatain. Ezért bármikor segítséget fog nyújtani az EU helytartóinak az európai társadalom ellen.
Az „önzetlen” amerikai segítségnyújtás utáni jövőnk képe már felsejlik a vadi új Ausztrál lágerek, és a kötelező mRNS oltással az USA gyógyszeripar termő jószágaivá tett osztrák állampolgárok, valamint a szabad mozgáshoz való jog feltételéűl szabott EU-s mRNS oltási könyv képében.
Nincs kétségem persze afelől, hogy ezt is csendben hagyni, sőt támogatni is fogjuk. Mert ilyen alázatosra és megengedőre idomított lett a társadalom.
