Oroszország szabályokat alkot az ukrán neonácizmus kezelésére a tudomány, a jog, és az oktatás területén . A „Denacizáció: történelem és modernitás” című összoroszországi tudományos konferencia helyszíne Donyeck volt, amely még mindig szenved a napi rendszerességű ukrán ágyúzástól.
November 21-én és 22-én Donyeckben került sor az össz-oroszországi tudományos konferenciára: „Denacizáció: történelem és modernitás” címmel. A konferencián 160 tudós, közéleti személyiség és újságíró vett részt Moszkvából, Szentpétervárról, Volgográdból, Rjazanból, Voronyezsből, Krímből, Luganszkból és más oroszországi helyszínekről.
Nem véletlen, hogy a Donyecki Népköztársaság fővárosa lett a konferencia helyszíne. A Népköztársaságot a 2014 áprilisi kijevi náci puccsnak való ellenállás eredményeként kiáltották ki, és 2022 októberében csatlakozott az Orosz Föderációhoz. A Népköztársaság kikiáltásától az orosz hadsereg bevonulásáig eltelt 8 év alatt, amit az ukrán neonáci hordákkal vívtak, 14 000 ember halt meg, – köztük több mint 3 000 civil. Denis Pushilin, a Donyecki Népköztársaság (DPR) vezetője elmondta :
„A modern neonácizmus elleni harcban a Donbass úttörő. Mi voltunk az elsők, akik nemcsak megéreztük az ukrán nacionalizmus és neonácizmus megnyilvánulásait, hanem elkezdtünk ellene intézkedéseket is tenni. Hosszú utat kell még tennünk, hogy felszabadítsuk azokat a területeket, amelyek régóta az ukrán náci rezsim diktatúrája alatt állnak.”
Elmondása szerint a Donyecki Népköztársaság tapasztalatokat szerzett a denacifikációval kapcsolatban, és most már azokat különféle módokon: módszertani ajánlások, anyagok és adminisztratív szabályzatok formájában is – elérhetővé kívánja tenni”. Elmondta azt is, hogy erre a célra egy éve létrehozták a Donyecki Állami Egyetemen az Etnopolitikai Rehabilitációs Központot. Ez tulajdonképpen egy halálos üzenet az orosz és az ukrán neonáci csoportoknak és személyeknek.
Az egyetem rektora, Szvetlana Beszpalova előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a fasizmust még soha sehol nem győzték le harc nélkül, hanem a külső erők „megsemmisítették”.
A beszéde itt olvasható: http://donnu.ru/en/node/1179
A konferencián részt vett Szergej Kirijenko, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője is. Köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a Nagy Honvédő Háború hőseinek emlékműveinek ledöntése Ukrajnában a neonáci rezsim létrejöttének biztos jele. Az előadásában rámutatott, hogy Ukrajna visszatérése Oroszország befolyási övezetébe fontos állami kérdés.
„De vajon ez a hazatelepítés az ukrán megsemmisítését jelenti? Nyugaton elterjedt vélemény, hogy Oroszország „ki akarja irtani” Ukrajnát és az ukrán népet. Egyáltalán nem!”
A konferencia előadói hangsúlyozták, hogy az ukrán kultúrát nem kell felszámolni, hanem az összorosz etnicitás részeként integrálni az orosz kulturális térbe. Ehhez speciális oktatási rendszerre van szükség, mert Ukrajnában egy egész generáció nőtt fel, akinek a tudatát az agresszív, neonáci állami propaganda mérge eltorzította. El kell mondani az embereknek, és különösen a fiataloknak az „igaz történetet”. A denacifikációt nemcsak a fronton, hanem az emberek tudatában is be kell fejezni. – Ez több évtizedes feladat.
A felszólalók megállapították, hogy az ukrajnai orosz identitás szinte teljesen megsemmisült vagy súlyosan megsérült az ukrán neonácizmus uralma alatt. Fontos az orosz nép kulturális és szellemi identitásának helyreállítása – mondta Gennagyij Szliskin professzor, az Orosz Elnöki Nemzetgazdasági és Közigazgatási Akadémia Jogi és Nemzetbiztonsági Intézetének munkatársa. A denacifikáció tehát az egyik legfontosabb kommunikációs folyamat. A kulturális és szellemi identitás újjászületése után a gazdasági függetlenség is helyreáll – mondta a tudós. Rámutatott, hogy Donyeck az új orosz identitás „erő helye”.
A résztvevőket az ukrán fegyveres erők által a polgári lakosság ellen elkövetett bűncselekmények igazságos büntetésének kérdése is foglalkoztatta. Azt még tisztázni kell, hogy ebben milyen szerepe volt a bűntettekben a neonácizmus pusztító ideológiájának. Szinte naponta újabb és újabb ítéletek születnek az elfogott ukrán katonák ellen, akiket azzal vádolnak, hogy civileket gyilkoltak meg ellenségeskedés közben. A bűnösök hosszú börtönbüntetést kapnak. Most Oroszországban is – és máshol is – keresik a kijevi rezsim egykori képviselőit, például Porosenko és Jacenyuk volt miniszterelnököket. Azzal vádolják őket, hogy Donbass polgári lakossága ellen katonai megtorlásra adtak ki parancsot.
Ebben a kérdésben az orosz hadművelet két célja – Ukrajna demilitarizálása és denacifikálása – összekapcsolható. Az ukrán hadsereg felszámolása egyben az ukrán militáns fasizmus lebontását is jelenti, mert Ukrajnában a neonáci rezsim az agresszív nacionalista erőket fegyverezte fel, akik aztán beszivárogtak az ukrán katonaságba és a speciális szolgálatokba.
A neonácik elleni harc a konferencia lezárásával nem ért véget, az egyelőre a harctereken folytatódik jelentős orosz – antináci – sikerekkel.
