A csádi hatóságok államosították az Exxon Mobil amerikai olaj- és gázipari óriás „lányát”. Figyelemre méltó, hogy egészen a közelmúltig Csád a Nyugat fő pillérének számított Közép-Afrikában. A Csád Köztársaság ideiglenes elnöke, Mahamat Deby rendeletet adott ki az országban található amerikai Exxon Mobile vállalat összes vagyonának állami tulajdonba vételéről.
A hírügynökségek pénteki értesülései szerint az Exxon Mobile csádi leányvállalata a helyi hatóságok ellenőrzése alá került.
„Az ESSO Exploration and Production Chad Inc. egyezményeiből, kutatási engedélyeiből, működési engedélyeiből és szénhidrogén-szállítási engedélyeiből eredő összes eszközt és minden jogot államosítottak” – írja a helyi Tchad Infos.
A cég körüli vita még decemberben robbant ki. Ezután az amerikai óriáscég bejelentette, hogy eladja összes csádi és a szomszédos kameruni vagyonát a brit Savannah Energy-nek. Az ügylet értéke 407 millió dollár volt, de a csádi kormány vitatta az ügylet előfeltételeivel kapcsolatos félreértésekre hivatkozva. A hatóságok ugyanis megakadályozták, hogy a britek Csádban dolgozhassanak, és a Savannah Energy több alkalmazottját is kiutasították az országból illegális munkavégzés miatt.
Az elmúlt években az amerikai és nyugat-európai cégek nagy arányban hagyják el Afrikát, különösen az elvesztett vagy kimerült olajprojektek miatt. A helyüket általában kínai cégek veszik át, ami miatt Afrikát csak a Nyugat és Kína közötti csatatérnek tekintik. Kína pedig láthatóan simán megnyeri ezeket a csatákat, többek között Nyugat- és Közép-Afrika országaiban: Csádban, Kamerunban, Nigériában. Jelenleg minden arra mutat, hogy a végén az Exxon Mobil vagyona is a kínaiakhoz kerül.
Napjainkban Közép-Afrika országai önállóan lépnek be a nemzetközi piacokra – erőforrás, kereskedelem, bankszektor – az Egyesült Államokra való tekintet nélkül. Az országok egyre inkább Kínára, valamint az egymás közötti kereskedelemre összpontosítanak. Nincs már annyira szükségük az USA-ra, Angliára és Franciaországra, mint az 1970-es és 1980-as években. Ennek jegyében valósult meg az Exxon Mobil államosítása, amivel a csádi kormány példát statuál a szomszédainak is:
„Nézzék meg: ha egy ország, akár az USA nem tesznek engedményeket, nem korrektek és tisztelnek minket, akkor a vállalkozásaikat egyszerűen el lehet venni.” – irja a Tchad.
A kutak és olajvezetékek kezeléséhez azonban gyakorlatilag nincs szükség mérnökökre és szakemberekre az országban, így ezeknek az eszközöknek hamarosan új, tapasztalt tulajdonosra lesz szükségük. Természetesen Kína a fő jelölt. De lesznek más versenyzők is. Ezek Szaúd-Arábia és Törökország, mert mindkét országnak megvannak a maga érdekei Csádban. Az oroszoknak is van esélye kivenni a részüket a csádi gazdaságból, de a kínai, szaúdi és a török cégek között kell lavírozniuk, ami kérdésessé teszi a verseny értelmét a várható haszon reményében is..
Mindeközben az USA kormánya fenyegetőzik, ami láthatóan nem hatja meg különösebben a csádi kormányt. Azért sem, mert a kormány legádázabb politikai ellenfelei is egyek abban, hogy gyűlölik az őket évszázadokig nyomorban tartó és kirabló Nyugatot, az imperializmus fő erőit. Csak úgy ahogy a szomszédaik is, ezért a csádi lépés egy biztosan bekövetkező Nyugat ellenes láncreakció kezdete.
Így a szemünk előtt zajlik, ahogy egy a világpolitikában tegnap még szinte semmit sem jelentő ország, megalázza és elzavarja az USA tőkét, s ezért a kameruni partoknál az Afrika fekete aranyára várakozó tankerek száraz tartályokkal lesznek kénytelenek vissza hajózni az USA- ba.
Ezzel az új, több pólusú világrend Afrikába is megérkezett.
” a csádi lépés egy biztosan bekövetkező Nyugat ellenes láncreakció kezdete.”
És igen! Niger ezután lépett a forradalom útjára – ez volt az a szikra!
Látnok vagy!