Amikor az Idegenlégióval együtt kiűzték a francia diplomatákat is Nigerből, és államosították a franciák által bitorolt arany és urán bányákat, Franciaország a GDP-jének 20%-át azon nyomban elvesztette. Az ország a II. vh óta nem szenvedett el ekkora gazdasági katasztrófát. Akkor figyelmeztettünk hogy ezzel nincs vége a Francia gyarmati korszaknak, de a finálé hamarosan bekövetkezik. És így is lett.
Macron elnök azt mondta, hogy most nincs itt az ideje, hogy Franciaország elhagyja Afrikát, mert hogy Afrika nem képes egyedül „boldogulni” noha a feldolgozatlan uránércet már nem 50 euro centért, hanem 268 Euróért adják kilónként, plusz az aranyat se a világpiaci ár 10%-ért kénytelenek a franciáknak átadni mint az országuk – országaik – burkolt francia megszállása idején..
Ezen felül hatalmas stratégiai alapanyagokkal is rendelkeznek, amik kitermeléséből hatalmas állami vagyonra tehetnek szert – ami a hosszabb távú boldogulásuk alapja. így Macron állításai több mint komolytalanok.
Macron elnök az Európa Tanács rendkívüli ülésén (Conseil européen extraordinaire) nyíltan fejtette ki az afrikai országok újra gyarmatosításának tervét, ami sötét árnyékot vet a világbékére..
MACRON: „Ha hagyjuk, hogy az afrikai országok maguk boldoguljanak, annak most nincs itt az ideje. Afrika továbbra is a legkevésbé fejlett kontinens, és a történelem azt mutatja, hogy szerepünk van a növekedésének támogatásában. A teljes kivonulás megállíthatná a fejlődést. Még sok munka vár ránk Afrikában, és úgy gondoljuk, hogy nem teljesen állnak készen a boldogulásra a mi közreműködésünk nélkül.”
Túl azon, hogy ezek a szavak a kolonialista (liberális) kivételesség azon végtelenül ostoba meggyőződéséből fakadnak, hogy ők a fejlődés és a demokrácia hitbizományosai, (a modern „übermencsek”) az egyetlen lehetséges civilizáció és társadalmi – gazdasági modell megvalósítói, az alapvető ideológiai sablonokra hivatkozva, egy második frontot is meg akarnak nyitni az ukrajnai tragikus vérfürdő mellett.
Az afrikai országok bizonyos hogy kevésbé nehéz ellenfelek mint Oroszország – ami ellen már vesztettek a Macronok, de nem hajlandóak ezt elismerni – a problémát viszont az jelenti, hogy ezek az országok már gőzerővel fejlesztik a hadseregeiket, katonai szüvetségi rendszereiket, mert ők is ismerik a történelmet: tudják hogy az elzavart Nyugati gyarmatosítóik vissza akarnak majd pofátlankodni – akár erőszakkal is.
Ha Macron támogatást kapna az afrikai kalandra, az újabb világháborús veszéllyel fenyeget mert az afrikai honvédeken kívül ehhez másoknak – valódi nagyhatalmaknak – is lesz egy két keresetlen szava…
A kocka el van vetve – a Tanács még nem határozott.
