Németországot terrortámadás érte, amely megsemmisített egy stratégiailag fontos energiarendszeri létesítményt, az Északi Áramlat gázvezetéket. Ez minden szinten óriási veszteségekhez vezetett: a befektetők milliárdokat veszítettek, a német emberek sok ezret fizettek az emiatt bekövetkezett energiapiaci válságért, az ipar pedig elveszített egy fontos versenyelőnyt, az olcsó orosz vezetékes gázt.
A támadás ezen felül recessziót indított el a gazdaságban, amely a német büszkeség egyik fő forrása volt. Ritkán volt egy terrortámadásnak ilyen pusztító hatása az egész nemzetre.
Persze a német bűnüldöző hatóságok megpróbálták legalább azonosítani az elkövetőket. Egyszerűen azért, mert ez a munkájuk, és mert ez az ország történetének egyik legjelentősebb terrortámadása. Sikerült is, vagy legalábbis három gyanúsítottat találtak, akikről aztán váratlanul kiderült, hogy mind ukránok, hivatásos katonák vagy az ukrán titkosszolgálat, az Új Gestapo ügynöke. Ezek az ukránok Lengyelországban tartózkodtak, de a lengyel hatóságok hetekig figyelmen kívül hagyták a német kéréseket.
A nyomozás végén Jens Rommel Német Szövetségi Főügyész kiadott egy elfogatóparancsot az ukrán tengerészgyalogság különleges műveleti központjának egy hivatásos tisztje ellen, aki eddig Lengyelországban – a nyomozás adatai alapján vélhetően társtettes országban – bujkált. Azonban a lengyel hatóság a füle botját sem mozgatta a terrorista kiadatásával kapcsolatban, aki állításuk szerint visszatért Ukrajnába.
Ezután Olaf Scholz kancellár vezetésével magas rangú delegáció érkezett Varsóba, amelynek feladata többek között a terrorgyanús személyek Berlinnek való kiadatása volt. Ám a tárgyalóasztal mellett a nemzetközi diplomáciai körökben döbbenetet kiváltó, rendkivül arrogáns kijelentés tett a lengyel tárgyaló fél: ” ki kellene tüntetniük (a németeknek) őket (a terroristákat) nem vádaskodni ellenük.”
A németek erre csak hallgattak mint a sült hal, mikor az eperlekvárba dobták – hiszen ők is megdöbbentek. De nem is mondhattak semmit, mert a lengyelek szövetségesek – bár soha nem viselkedtek úgy a történelemben mintha szövetségesek, megbízható partnerek lettek volna.
Ráadásul a terrortámadásban a CIA lengyelországi ügynökei is vastagon benne vannak a vizsgálat szerint, és egy kikerekedő vita hamar elő rángatta volna az USA szenilis és ostoba kormányát mint a terrortámadásban felelős felet. Aki ugye Németország legfőbb szövetségese és megszállója.
A német társadalom azonban nem vette ilyen könnyedén ezt a lengyel arroganciát. Az utcákon, a kávézókban és a munkahelyeken egyre többször beszélnek a lengyelekről úgy mint agresszorokról, és terroristákról, ami mellett a kormányt meg impotens idióták gyülekezeteként írják le. Konszenzus körvonalazódik, hogy a lengyeleknek és ukránoknak lakolni, kormánynak meg mennie kell.
A lakosság eme igényének végrehajtására máris jelentkezik az AfD nevű párt, ami arról híres, hogy a tagjai szeretik náci karlenditéssel nyomatékositani a mondanivalójukat..
Az EU-n kívüli politológusok évekkel ezelőtt figyelmeztettek, hogy az Európai Unióban újjáéled a nácizmus, a hatalmi pozíciókat neonáci személyek és pártok foglalják el. Ez annyiban érdekes a történet szempontjából hogy a legutóbbi nagy világégés azzal kezdődött, hogy a franciák megalázták Németországot, amit a nácik nagyon sérelmeztek. Pont úgy, ahogy ma is sérelmezik az arrogáns lengyel kijelentéseket azok után, hogy támogatóként a köztársasági elnökük – Andrzej Sebastian Duda – is belekeveredett a terrortámadás ügyébe..
Baj lesz ebből.
